Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - T. Tóth Tünde: Semmissé nyilvánítva (Bertók László: Priusz)
131 család leszármazottjának alapvető nehézséget jelent a betagozódás az értelmiségi-irodalmi életbe, és bár erre mégiscsak lett volna kilátás, a politikai rendszer tette számára lehetetlenné a továbbtanulást, és a büntetőeljárás okán bizonyos munkakörök betöltését is. Maradtak a hagyományos struktúrák egy ideig, Bertók is a mezőgazdaságban talál megélhetési forrást. A szálak ekképpen érnek össze a kötetben, és magyarázzák Bertók megszólalásmódját, értékszemléletét is. A költő bármiről is szól, ki-kitekint az életút korábbi és későbbi állomásaira, de a témakörök szerinti részletesebb kifejtést vagy a családtörténetet tárgyaló fejezetben vagy a kötetzáró interjúkban adja közre. A harmadik egység a Te becézed a verseidet? címmel három különböző időben 1993-ban, 1999-ben és 2008-ban és más-más kérdező tollából született interjú kat tartalmaz, mintegy átfogó képet adva a szerző pályaívének változásairól. Kirajzolódik, hogy a vései, büntetett előéletű fiatalember hogyan vált egy rangos folyóirat szerkesztőjévé, és (többek közt) József Attila-, Déry Tibor-, majd Kossuth-díjas költővé, hogyan alakult a kapcsolata a kortársakkal, például Fodor Andrással, Takáts Gyulával, Csorba Győzővel. Vagyis, bár a szövegek keletkezése és a tárgyalt időszakok közt is jelentős az időbeli eltérés, ezek együttesen több szempontú, érzékeny képet adnak egy életútról, egy pályáról, egy emberről. Mindenekelőtt pedig a múltról tanúskodó emlékezetről, amit semmilyen irat nem tud semmissé nyilvánítani. (Magvető Kiadó, 2016)
