Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „A kutatói érdeklődésemet végig meghatározta, hogy vidéken születtem” (Ö. Kovács Józseffel Rigó Róbert beszélget)
224 Nyilván ez akkor számít igazán, hogyha netán egzisztenciálisan is érint, a munkahelyed, a státusod, a beosztásod kerül veszélybe. Voltak egyértelműen nehezebb időszakok személyesen, számomra is. Ugyanakkor mindig tudtam – és nem szeretném ezt nagyképűen megfogalmazni, remélem, nem így hangzik –, hogy nekem van ,,igazam”. Az persze zavart, hogy az energiám jó részét ilyen buta vitákra kellett fordítanom. – A Váltóállítás kötet egyik legfontosabb mondanivalója az, hogy az 1945 és 48 közötti időszak mennyire nem volt demokrácia, a szovjet megszállók az első pillanattól kezdve, a kommunisták felhasználásával a totális berendezkedésre törekedtek. A kötetnek nagyban sikerült ehhez a vitához, állásponthoz érveket, tényeket felsorakoztatnia. Szerinted a szakmai közvéleménybe mikorra megy ez át? – Ezzel kapcsolatban én általában azt tapasztaltam, hogy akit ez az igazolt vélemény, állítássorozat annyira zavar, az valószínűleg nem fog megszólalni, hanem ez majd úgy lassan a helyére kerül, és ez szerintem így van rendjén. – A kollektivizálással kapcsolatosan is nagyjából ez a helyzet? – Így van. Ezzel kapcsolatban is így gondolom, volt nem egy nyilvános, meg más módon megnyilvánuló ellenvélemény, nevezhetem időnként betartásnak is, tudomásul vettem, hogy ez vele jár. Vele jár, hogyha az ember ennyire ,,hivatalos” ellenszélben dolgozik, de én bízom abban, hogy az igazolt véleménynek, a tudományos munkának végül helye van. – Komoly eredménynek tartom azt, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az MTA BTK együttműködésében a Vidéktörténeti Témacsoport létre tudott jönni, és a közös kutatásokba, munkába sok fiatal kutatót sikerült bevonni, megmozgatni, kutatási témákat adni nekik, orientálni őket. Mennyire látod ezt egyfajta iskolateremtésnek? – Örülnék, ha ez így lenne. Szerintem ez így alakul, főként, mert Horváth Gergely Krisztián ezt még jobban csinálja, ebben egészen biztos voltam. 14 Azért is kértem a döntéshozókat, hogy őt az elejétől vonjuk be. Azt reméltem, hogy a vidék története bekerülhet az akadémiai nyilvánosságba. Ezt megerősítette az, hogy a Vidéktörténeti Témacsoportot fölvállalta Fodor Pál az MTA BTK főigazgatója és a munkatársai is, valamint az, hogy a NEB részéről Kiss Réka, a NEB elnöke is az ügy mellé álltak. Mindig próbáltunk úgy hozzáállni ehhez, hogy a szakmai mondanivalónk, a munkásságunk kell, hogy döntő legyen ezekben a furcsa vagy nem is olyan furcsa vitákban. Megjegyzem, hogy tapasztalatom szerint messze többségben volt a támogatói kör már kezdettől fogva. Ehhez párosult az, hogy lehetőleg próbáltunk minél fiatalabb kutatókat toborozni, mert az eleve adhat egy perspektívát, közös motivációs bázist, és ez szerintem működik is. Abban egészen biztos vagyok, hogy nem 1948 volt a fordulat éve. Én ezt egyébként soha nem vettem komolyan, de tudományos muníciót ehhez nem tudtunk igazán szolgáltatni, szerintem ezzel a kötettel most sikerült. Nem véletlenül 14 A Vidéktörténeti Témacsoport vezetését 2017-ben Horváth Gergely Krisztián vette át.
