Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „A kutatói érdeklődésemet végig meghatározta, hogy vidéken születtem” (Ö. Kovács Józseffel Rigó Róbert beszélget)
220 ahogy ez a Bevezetés a társadalomtörténetbe kötetünkben 5 olvasható, Tímár Lajos tollából elsősorban, hogy az angolszász világban nem a helyi kifejezést használják, hanem a lokálist. Ennek eleve más az üzenete, meg a tartalmi jelentése is. 6 Tehát, hogy mi adta a motivációt? Ha valamit elkezdtem, azt megpróbáltam befejezni. Halason ez rendesen kibővült Szakál Aurél múzeumigazgató révén 1993-tól, amikor már eljöttem. Mintegy 10 évig tartott Kiskunhalas kutatása, több kötetet is kiadtunk, végig meghatározó volt ebben az, hogy benne élünk, benne élek a jelen korban, egy tájban, és annak a miliőnek a mechanizmusát próbáljuk megérteni, megmagyarázni, és nem fölülnézeti szempontból. 7 Visszatérve a tudományos címekre, nem voltam soha hivatalos doktori iskola hallgatója. Ahogy jöttek a publikációim, és adódott a lehetőség, benyújtottam az értekezéseimet. Például a kandidátusit, azt egészen konkrétan azért nyújtottam be, mert azzal másfél nap kutatónap járt, és ez engem nagyon motivált. Ez volt az egyik döntő dolog, a másik, hogy azt lehetett hallani, hogy aki a kisdoktori címét meg akarja tartani, az vagy kandidátusi címet szerez, vagy a régit átminősítik, de az már nem számít tudományos fokozatnak. Ezért a kisdoktorimat továbbfejlesztettem, és megvédtem egy régi rendszerű kandidátusi munkát 1993. november 7-én. Ezt követően már Miskolcon dolgoztam 93-tól 2011-ig. – Hogy jött ez a váltás? – A miskolci munkavállalás földrajzilag is egy nagy lépés volt. A Hajnal István Körben alapító tag voltam, illetve az egyesület titkáraként három évig intenzív szervezőként is többekkel kapcsolatba kerültem. Az 1991–92 táján szerveződő miskolci bölcsészkar kapcsán említette a későbbi tanszékvezetőm, Faragó Tamás, hogy lenne ott egy állás, menjek Miskolcra oktatni. Nem is kérdeztem meg a részleteket, úgy fogtam fel, hogy ez Miskolcra költözést jelent. Ezért nemet mondtam, de a részleteket nem tisztáztuk. Közben fél évig Budapesten voltam ösztöndíjas, a Monarchia zsidó társadalomtörténetét vizsgálhattam, illetve 91 táján az ELTE-n Komoróczy Géza, a Hebraisztikai Tanszék vezetője meghívott, hogy tartsak ott 18–19. századi zsidó társadalomtörténeti órákat. Később azt mondta, hogy jó lenne, ha elkezdenék héberül tanulni, aztán én ezt komolyan vettem, és délelőtt órákat tartottam, délután meg az egyik tanítványom tanított engem héberre. Az volt a szándékuk, hogy előttem ,,kinyitják” a pályát, és ott kellene majd egy új szemléletű zsidó társadalomtörténeti kutatásban és oktatásban részt vennem. Ebből nem lett semmi, bár később a konkrét állás lehetősége is megfogalmazódott, ami végül nem 5 Bódy Zsombor–Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 6 Tímár Lajos: A brit társadalomtörténet-írás. In: Bódy Zsombor–Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe . Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 125–153. 7 Ö. Kovács József–Szakál Aurél (szerk.) Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2000; Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18−19. századból. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2001 és Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19–20. századból. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2005.
