Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 11. szám - Dobozi Eszter: „Gondolatok – szobrok – évek” (Pálfy Gusztáv életműve szavakban és műtárgyakban)

könyv lapjain, hanem egyéb műfajokkal is. Külön fejezetekbe rendezi portréit, a lovak ábrázolását, a domborműveket és a köztéri szobrokat. Az albumban fel­sorakoztatott művek és vallomása tükrében is elmondhatjuk - Pálfy Gusztávtól távol áll a divatoknak engedelmeskedő irányzatok követése. Ars poetica érté­kű mondatai arról vallanak, hogy művészete nem puszta játék a formákkal. „A gondolat az első" - így fogalmaz. „Esetemben mindig az keresi magának a legkifejezőbb alakot." A világ és az ember megértése, valamint a megismerés sarkallja újabb és újabb művek létrehozására. Az emberi lét kérdésein túl Pálfy Gusztáv számos művével a természet, az egész Glóbusz veszélyeztetett­ségére, a környezetvédelem szempontjaira vezeti rá a szobrai előtt szemlélő- dőt. Munkái olykor olyanok, mint egy sóhaj, máskor fölérnek egy kiáltással. Cselekvésértékűek tehát. Olykor pedig a kérdező attitűdje áll hátterükben. Kérdései felszólító erejűek. De vannak olyanok is, amelyek a megválaszolha- tatlanra, a titokra mutatnak rá. S mindezek úgy nyernek alakot a szobrászat formanyelvének alkalmazása által, hogy gyakran ősidőktől ismert motívumo­kat, szimbólumokat vonultat fel a művész - megtöltve őket új tartalommal, újabb felismerésekkel. így tűnik föl plasztikáiban a kör, a gömb, a tojás, az alma, a Nap, a virág, a labirintus, a szív, a jin-jang ellentétpár - és többször a kereszt. A keresztalakzat nem csupán direkt módon fordul elő, ahogyan például a jelkép valóságának értelmezését nyújtó háromrészes sorozatban, hanem áttűnésszerűen is. A Sirató című kompozíció emberi alakokat formázó kompozíciójában is, valamint a stilizált, elvontabb változatban is fölsejlik a kereszténység jelképe. A kötet arra is magyarázatot ad, mi a titka a művész bronz iránti vonzalmának. „Szeretem, mert jól önthető, nehézség nélkül megmunkálható és színezhető." Jobban érdekli tehát az anyag megmunkálásának az a módja, amely a bronz jellegéből adódik, mint például a kőfaragás. Úgy véli, sokkal több lehetőség rejlik a bronzban, mint a kőben. A bronz műtárgyak ugyanis nem úgy készülnek, mint a kőből formáltak, nem az „elvenni a felesleget" módszerével. Sokat elárul alkotói szemléletéből zárójeles megjegyzése: „Ha kívánatos, akár a művész ujjnyoma is rögzül és megmarad az alkotás felületén." Pálfy műveiben ugyanis különös jelentőséggel bír a felület kidolgozottsá­ga. Mást mond ezáltal, amikor tapinthatóvá válik szinte az anyag anyagszerűsége (Csukadráma, Legutolsó vacsora), mást sugallanak a tükörsimára csiszolt felületek (Intrika születik, Pantomim II.), s megint mást a kettő kombinációja (Elégia II.). Majd az is, hogy homorúak (Üres öregség) vagy domborúak-e (A tojás I.-II.-III.), élesek (Gömb és kocka) vagy gömbölyűek (Meditáció II.) az idomok. Kisplasztikái szinte felhívják az őket szemlélőt, hogy ne csak az ábrázolat, a kompozíció keltette érzéseknek, hangu­latoknak adja át magát, kezével érintse is meg a tárgyat. Ahogyan gondolat, érzelem, hangulat találkozik a formai megoldásokkal, ugyanúgy ér össze bennünk, műélve­zőkben az érzéki tapasztalat a művek keltette lelki élménnyel, elvont gondolatisággal. Kompozíciói olykor egyalakosak (pl. In memóriám Princess Diana, Ikarusz, Idol), olykor párban szereplőket mutatnak fel (pl. Együtt, Szemtől szembe, ígérgetők), olykor pedig tömeget (A karmester, A Nagy Kapu) érzékeltetnek. De előfordul az is, hogy figu­rái, stilizált alakjai nem egymással kerülnek dialogikus viszonyba, hanem tárgyakkal (pl. Zsonglőr, A kocka L, A kocka II., Várakozás, Damoklész, Körfeszítő) vagy állatokkal, 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom