Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - Szepesi Attila: Kiszebábok (barbár szonettek – versciklus)

Alkímia Boldog-koromban a szövevényes vadonban sziszegő kígyókkal, kajla kakukkal feleseltem és füleltem óraszám a szálas tölgyek szél suttogta, ódon regéit, vagy a rég elkondult harangok üdvözletét a fold alól. Forrás tükrére hajoltam, villámló sárkány­felhők hiába riogattak. Kívül az időn, kívül a histórián fütyörészve róttam a görbe mezsgyét a kincseket rejtő hegyoldalon. Hangok nélkül is értettem a feslő plánták, sásliliomok és csombor­menták üdvözletét - nem bénítottak fölösleges szavak. Este aztán hetykén hintáztam a kifli­holdon, sivalkodó bőregerek, futkosó hangyák és csigák mindentudó királya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom