Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 7-8. szám - Juhász István: Két arc a vetítőgép fénysugarában
nak a főhősre. Ha összevetjük a két alkotást, észrevehető, hogy az író élezni törekszik a drámai helyzeteket, a rendező pedig tompítani. Ami azt jelenti, hogy a színmű drámaiságával szemben a film meglehetősen epikus. Abban teljesen végigéli a főhős a sorsát, ebben részint csak végigemlékezi. A múlt ritkán lehet olyan izgalmas a néző számára a főhős útjának követésében, mint a jelen. A drámában még élvezi bizalmunkat, hiszen előttünk cselekszik, és szívből kívánjuk: ne a rosszat cselekedje. A filmben már elkövette a bűnt, még mielőtt megismertük, így már kevéssé számíthat a néző együttérzésére. Aztán a negyedik felvonás megtisztító perceiben - hasonlóan a film utolsó negyedórájához - rokonszenvünk ismét fölerősödik irányába. Pálfalvy sokat szenvedett, bűnét levezekelte, sorsa jobbra fordulását kiérdemelte, s rászolgált arra a hűséges társra is, aki várt rá, hogy megossza vele hátralévő munkás életét. A börtönviselt kivándorol régi életéből, a céltalan és dologtalan semmittevésből, új világba tart - de nem az Újvilágba! -, ahol becsületes kétkezi munkával s homloka verejtékével fogja megkeresni mindennapi kenyerét. Ezt akár szó szerint elfogadhatjuk, mert a börtönben rabtársától kitanulta a kovácsmesterséget, és ezt folytatja szabadulása után. Lényeges eltérés még a színdarab és a mozidarab között, hogy Herczeg szerepelteti a férfi szíve választottjának, Jessynek pártfogóját. A herceg, ami ezúttal nem nevet, hanem társadalmi státust, mi több, foglalkozást jelent, a forgatókönyvírók dramaturgiailag teljesen elfogadhatóan csak emlegetni engedik. Ezt a kétes jellemű nábobot, az események egyik - háttérben lévő - irányítóját, később kikosarazottat és külhonba távozottat testi valójában egyetlen pillanatra sem jelenítik meg a vásznon. Ennél is lényegesebb változtatás, hogy a filmen Pálfalvy másnak hamisít váltót, bajából barátian és törvénysértően kisegítendő, a színen viszont ő maga bonyolódik a pénztelenség szorításában büntetendő üzelmekbe. Hamza Dezső Ákos filmje megrendítő. A főszerepekben Fényes Alice és Jávor Pál eszköztelen, letisztult, visszafogott játéka az újrafelfedezés erejével hat, és hosszú időre emlékezetes marad. Sötét filmek a „film noir" előtt Mielőtt folytatnám Hamza itthoni életművének áttekintését, úgy vélem, legfőbb ideje szigorú időrendet tartva lajstromba venni rendezéseit a hiteles Filmlexikon alapján. Gyurkovics fiúk író: Herczeg Ferenc (regény 1895) Forgatókönyv: Békeffy István Gyártási idő: 1940. november — 1941. január. Bemutató: 1941. augusztus 14. Bűnös vagyok Iró-forgatókönyvíró: Pünkösti Andor Gyártási idő: 1941. április—augusztus. Bemutató: 1942. június 3. Szíriusz író: Herczeg Ferenc (elbeszélés, 1890), Földes Imre (színmű, 1908) Forgatókönyv: Rákóczi Péter Gyártási idő: 1942. január—február. Bemutató: 1942. szeptember 5. 110
