Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 7-8. szám - Juhász István: Két arc a vetítőgép fénysugarában
A sort hosszan folytathatnám a múlt század végéig Róma vagy éppen Los Angeles magyarjaival. (Egyébként ezeket a tanulóéveket idézi Gertler később az És akkor a pasas - Egy filmrendező feljegyzései című szatírájának derűs epizódjában - Lehullott a rezgőnyárfa -, amely arról szól, hogyan lehet a forgatáson a kellő időben megríkatni a színésznőt egy vasútállomáson játszódó könnyes búcsúzási jelenetben.) A Hamzához szegődött filmbarátnak azonban célszerűbb vigyázó szemét ismét Párizsra vetni. Tudniillik az 1930-as év a pincérkedés meg az asszisztensi feladatok ellátása között kiemelkedően fontos a fejlődése szempontjából. A beszélőfilm megjelenésekor korszaknyitó vállalkozásként a Paramount cég Párizs-Joinville műtermében elkészített két hangosfilmet, mégpedig az akkor szokás szerint két változatban. Az amerikai és a magyar verzió más-más színészekkel, de egyazon díszletben forgott Hegedűs Tibor irányításával. (Nota bene: itthon is rendszeres volt a kétváltozatos produkció: német - magyar kópiából álló film lett egy időben például a Rákóczi-induló, a Pardon, tévedtem, A cirkusz csillagai és még jó néhány.) Hegedűs Tibor számos pozíciót töltött be hosszú pályafutása során: sokáig volt a Vígszínház igazgatója, rendezőként pedig a Tavaszi szonáta és a Sári bíró című sikeres filmeket jegyzi az 1940-es évek elején. Ami a Paramount-produkciókat illeti, magyar szempontból feltétlenül történeti jelentőségű tekercsekről van szó. Az egyik, a Kacagó asszony Alfréd Sutro, a másik, Az orvos titka Sir James Barrie vígjátékának adaptációja. (Mind a kettőt New Yorkban mutatták be 1929-ben, ami azt jelzi, hogy a filmesek nagyon hamar felfedezték maguknak.) Milyen furcsa: az első két magyar beszélőfilm írói amerikaiak voltak ugyan, Harsányi Zsolt csak a honi ízléshez igazította a szöveget, ám a rendező, Hegedűs Tibor természetesen hazai színészeket szerződtetett minden szerepre. Ezekben állt először felvevőgép elé Bajor Gizi, Somlay Artúr, Vaszary Piroska, Rajnai Gábor, Mály Gerő, Békássy István, csak a színlap tetejéről sorolva. Fájdalom, egyetlen perc nem maradt a kópiákból, plakátok és fényképek őrzik csupán a mieink játékát. Amit nem elég hangsúlyozni ezzel kapcsolatban: Hamza Dezső Ákos volt Hegedűs Tibor asszisztense! Ez a két munka is hozzájárulhatott, hogy kitartása és szorgalma révén még többet tudjon a filmkészítésről, és kevés idők múltán a kor kívánalmai szerint mindent tudjon róla. „Számolni megtanítottak" Magánéletében is nagy változást hozott a nevezetes 1930-as esztendő. Decemberben feleségül vette Lehel Máriát, vándorlásainak hűséges útitársát, aki divat- és kosztümtervezőként alkotótársa lett. Mária Münchenben, Londonban és Párizsban publikáló esztéta apjával és a Ferenczy Károly-tanítvány festőművész anyjával költözött Párizsba. (Az édesanya posztimpresszionista pasztelljei közül egynéhány ma is látható a Nemzeti Galériában.) Később, férje filmjeinél gyakran találkozhatni Mária nevével jelmeztervezőként a stáblistán, sokoldalú tehetségét ráadásul rajzolóként és publicistaként is kamatoztatta. Alkotásokban bővelkedő, hat évtizednél is hosszabb boldog házasságuk a fényes mutatója, hogy tökéletes pár voltak, még az Isten is egymásnak teremtette őket. 104
