Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 6. szám - Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen
és korabeli újságcikkek, kiállítási katalógusok alapján rekonstruálható az ő kecskeméti ideje és munkálkodása - nagyrészt a műveivel együttesen. Perlrott már az anya-művész- telepén, a nagybányain ismertségre tett szert azáltal, hogy (Czóbellel és másokkal együtt) az új törekvések, a Párizsban tapasztalt új festészeti elvek szerint kezdtek dolgozni 1906 nyarától. Ezzel vívták ki a konzervatívok ellenérzését, amit a gúnyban fogant elnevezésük adekvátan kifejezett ekkor: neók, neósok = újat hozók, újat, merőben mást akarók. Amikor az újtörekvésűek egy csoportja kivált, és elfogadta Kada Elek4 kecskeméti polgármester művésztelep-alapítási ajánlatát, akkor ő, mesterével, Iványi-Grünwald Bélával együtt tartott Kecskemétre. Először 1910 szeptemberétől dolgozott ott: „1910. szept. 14. Grünwald itt van, Jánszkyn és Faluson kívül Perlrott és Bornemissza vannak itt mint festők. Utóbbi kettő a legfiatalabb ultramodernek közé tartoznak, s bár nem tálentum nélküliek, borzasztóan beképzeltek, de idővel megszokhatok" - jegyezte föl rendszeresen vezetett Naplójába Herman Lipót.5 A művésztelepi hétköznapokra vonatkozóan is Herman Lipót tudósít: „1910. okt. 2. vasárnap. Délután az egész társaság (Grünwald, Bornemisza, Perlrott és egy fiatal festő, Pál nevű) kimentünk a Műkertbe, megnéztük az építkezést, leheveredtünk a fűbe, s eltréfálgattunk igen kellemesen. "6 Ismerkednek a várossal, és várják, hogy fölépüljenek a művésztelep épületei: „1910. okt. 5. Ma este egy ügyvédnél voltunk teán - Mariházi színigazgató a feleségével, Falus, Bornemisza, Csaba és én és egy Lőwy nevű fiatalember /.../ 1910. okt. 10. Vacsora Lechnerrel a Royalban. A telep művészei vannak ott: Grünwald, Falus, Bornemisza, Perlrott. 1910. nov. 13. Csaba megkapta a zsidók 2000 koronáját.7 Igen megelégedett és boldog - élénk színekkel festette ünneplését a kávéházi asztalnál." A Napló lapjain rögzítődnek a tervezgetések és a kudarcok is: „3 év múlva Csaba, Falus és én kollekciós kiállítást rendezünk lehetőleg a Nemzeti Szalonban. /.../ 1910. nov. 25. Vasárnap nyílik a Művészház. Bornemisza és Csaba őrült patáliát csaptak a kávéházban amiatt, hogy nem kerültek be a kiállításba.8 1910. nov. 29. Csaba elhívott a lakására, hogy segítsek neki a Béhr Hilda kisasszony portréján fénykép után hasonlóságot csinálni. Ott láttam Toulouse Lautrec egy pasztelljének reprodukcióját. Tegnap éjjel Csabával a bordélyházban töltöttünk néhány mulatságos órát."9 A hétköznapok és a tennivalók közelebb hozzák egymáshoz az alkotókat, Herman Lipót Perlrott-tal kapcsolatos vélekedésében az együtt töltött évek során a keményebb hang enyhültebb, elfogadóbb fogalmazással váltakozik. Ahogyan Perlrott műveinek a fogadtatása, művészetének a megítélése már 4 Kecskemét „aranykora". Kada Elek a városfejlesztő polgármester. Szerk.: Petemé Fehér Mária. Kecskemét, 2013. 5 Herman Lipót Naplóját és a további dokumentumokat is innét idézem: Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919). L'Harmattan, Bp., 2009. 95. Ezentúl: KM dokumentumai, 2009. 6 KM dokumentumai, 2009. 101. Herman Lipótról: Szűcs György: A század tanúja: Herman Lipót. Mátrai tanulmányok 1997. Szerk.: Horváth László. Mátra Múzeum, Gyöngyös, 1997. 317-328. 7 „A budapesti izraelita hitközség ezerötszáz koronás utazási ösztöndíját a pályabíróság Perlrott Csaba Vilmos festőművésznek, a kecskeméti kolónia tagjának ítélte oda." Budapesti Hírlap, 1910. nov. 20. 16. Idézi: „Az utak elváltak". A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja. Szöveggyűjtemény II. 1909-1910. Gyűjtötte, válogatta, szerkesztette és a névmutatót készítette: Tímár Árpád. Janus Pannonius Múzeum, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Pécs, Bp., 2009. 463. Ezentúl: Az utak II. 2009. 8 A Művészház kiállításáról: Az utak II. 2009. 464-A75. 9 A tervezett „kollekciós kiállítás" nem valósult meg. KM dokumentumai, 2009. 106., 111. 87
