Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 5. szám - Bogdán László: Napok a jósirodában
Megnézném a bal kezét. Odanyújtja, érzem, hogy remeg, nézegetem. Maga nem is szerelmes. Honnan tudja? - döbben meg, idegesen húzza el a kezét, és elfehéredik. Arra kíváncsi, hogy talál-e egy másik nőt, és el tudja-e fogadtatni jelenlegi szeretőjével? Maga félig-meddig meleg, még nem döntötte el, válasszon-e a két nem között, ott imbolyog a határsávon, nem tudja, hogyan lehetne jobb, de unja már a férfiakat, arra gondol, ha egy barátnőjét is bevágná a partiba, izgalmasabb lehetne. Úgy gondolja? Igen, és a jelenlegi szeretője, megnyugtathatom, egyáltalán nem fog tiltakozni, sőt örül, ha friss húshoz jut! Elvörösödik, nyújtja a kezét, nem fogadom el, sápadtan, reszketve a dühtől megy ki. Belép egy karcsú, szürke kosztümös nő, almamagbarna haja van, mint Helgának, megborzongok. Szopós Hédi ott táncol a többiekkel, a jószi öbölben, a víz alatt, testéről mállik a hús, nyaka körül hínárkoszorú, vele szemben Frank, mögöttük a szirének. Mit akar tudni, asszonyom? - kérdem elfulladva. Kisasszony, javít ki. Arra vagyok kíváncsi, hogy boldog leszek-e a férfival, mostani partneremmel, ha férjhez megyek hozzá. Férjhez akar menni? Unom már a magányos éjszakákat, félek a sötétben, udvarol nekem egy mérnök, évek óta el akar venni feleségül. Unalmas fickó, nem tudok dönteni. Én nem dönthetek maga helyett, de annyit elmondhatok, hogy fontolja meg, nem lesz boldog. Maga, kisasszony, senkivel nem tudna boldog lenni. Miért? - sápad el -, ennyire reménytelennek látja az életemet? Ennyire, maga képtelen eldönteni, mit akar. Amíg tart az apai örökség, minden ujjára kap egy vállalkozó szellemű férfit vagy fiúcskát, mert legújabban kettesével szedi fel a kamaszokat, nem? Kitört magán a kapuzárási pánik. Honnan tudja? - kérdezi, és reszketni kezd - én egyszerűen ki akarom használni az időt, én... Nem ítélkezem maga fölött, miért is tenném, ez itt jósiroda, nem bíróság, de döntenie kell, kezdeni valamit a diplomájával is, maga művészettörténész, nem? Könyvei is jelentek meg, Dürer nürnbergi éveiről, Altdorfer tájképeiről, a Dunát ábrázoló művészek festményeiről és rajzairól. Honnan tudja? Ez teljesen mindegy, azt tanácsolom, helyezkedjen el a szakmájában, lehet, hamarosan találkozik egy amorózóval, aki minden róla kerengő híreszteléssel ellentétben melegszívű, normális ember, vele boldog lesz, eldöntheti, hogy hozzámenjen-e feleségül, ha mindenáron azt szeretné, hogy bekössék a szép fejét. Maga rendes ember, ne haragudjon, hogy annyit akadékoskodtam, de elképesztett. Elképzelni sem tudom, honnan tudhat rólam ennyi mindent. Nem szeretem, ha tőlem kérdeznek azok, akik egyszerűen képtelenek dönteni, nem tudnak eligazodni az életükben. Nevetve megy ki. Kopaszodó, elhízott úriember gurul be a szobába, leül. Én nem hiszek a jósoknak, néz rám kihívóan. Akkor el is mehet, de mindenképpen fizetnie kell. 12
