Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 5. szám - Bogdán László: Napok a jósirodában

A vagyonomat - sóhajt. Meghajol, kimegy. Ez is leperkálta a pénzt, de szomorúan ment el. Érdekelte, visszatér-e hozzá a fia, összevesztek, mert nem akart végrendelkezni. Mondottam neki, hogy döntsön már végre, én nem dönthetek helyette. Natasa kimegy, beenged egy ötven év körüli, napszemüveges, sötét ruhás hölgyet, aki leül, a szemüveg felül szomorúan néz rám. Mi van a férjemmel? Vegye le a szemüvegét! Hosszú percekig elveszek örvénylő szemében, meg­nézhetném a bal tenyerét is, érzem, hogy reszket. Visszatér, eldöntik, elmennek-e Franciaországba. Honnan tudja, hogy oda akart elvinni? A tengerre vágyik, Nizzába. Menjen el vele, és boldogok lesznek. Örülök, hogy ezt mondja, én is erre gondoltam, de biztosan visszatér? Biztosan, asszonyom. Nem tud élni maga nélkül. Natasa benéz, ez most vidáman ment el. Persze, mert megmondtam neki, hogy vissza fog térni a férje, és elmennek Nizzába, ez a férfi leányálma, hogy éljenek ott, eddig nem akart elmenni, ha a férjével akar élni, más lehetősége nem nagyon van. Már eltelt az idő. Fizetett? Persze, eddig kilencszáz márkát kerestél, fel tudsz használni valamit? Igen, egyik bolondabb, mint a másik. A sodró szenvedélyek és a hihetetlenül, lep­lezetlenül nyers önzés magánpárviadalai. Az emberek már csak ilyenek. Jön a negyedik, 19 éves lány, fehér farmerben, átlátszó, kieresztett ingben, haja lófarokban. Nem tudom, festett szőke-e, mellei megremegnek, amikor a szemébe nézek. Miben segíthetek, kisasszony? Asszony vagyok, két éve már, érdekel, visszatér-e hozzám a férjem. Miért ment el? Meghívták a Harvardra, én magam sem tudom, miért nem kísértem el, lehet, igaza volt anyámnak, elkapkodtuk. Boldogok voltak? Az ágyban igen, de nem voltak közös témáink, ő művészettörténész, én pedig... Ne részletezze, asszonyom, hadd nézzem meg a bal kezét. Nyújtja, remeg. Visszatér, asszonyom, lesz néhány boldog évük. Elkíséri Ausztráliába, Sidney szép város, az ottani egyetemre hívták meg, igaz? Honnan tudja? Nem mindegy magának? Jós vagyok. Közös megegyezéssel Sidneyben majd elválnak. De miért, rajong értem, a mellemért, a pinámért, elmondta, úgy ahogy én, meg senki nem szopta le, ő tényleg rajong értem. Egy ideig, de tudja, milyenek a férfiak? Csapodárok. Igen, hitegeti magát, és elmennek Ausztráliába, egy nagy utazást látok, hajón utaznak, és boldogok lesznek, de néhány év után megunják egymást és közös meg­egyezéssel elválnak. Mit tanácsol, rúgjam ki már most? Miért tenné, szereti maga is, nem? Azt tanácsolom, hogy használja ki az időt, amíg boldogok. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom