Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 1. szám - Füzi László: Benes hintázó angyala

magyarázói, aztán jöttek a munkák címeiben is szereplő figurák, ezek, jellegzetesen benesi módon a maguk belső világát, gazdagságát mutatták meg.

A mostani képeken szereplő figura azonban szinte minden vonatkozásban különbözik a korábbi képek figuráitól. Nézzük, mi mondható el róla.

Először az, hogy nő, vagy inkább az, hogy a legtöbb esetben nő. Aztán az, hogy leginkább a hintázáshoz hasonlítható mozgást végez, minden képen a hintázáshoz hasonlító mozgás egy-egy mozzanatát láthatjuk, kimerevítve. Ez a figura úgy hintázik, vagy inkább azt mondom, úgy lebeg, hogy maga a hinta nincs jelen a képen, így nincs miben ülnie, s nincs mibe kapaszkodnia, ezért ez a hinta nélküli hintázó mozgás szinte természetellenesnek, groteszknek tűnik. Olyan képet is találunk ezen a kiállításon, amelyiken a figurának nincs keze, a szeme viszont mindegyik képen be van kötve, ezért nem lát semmit, vakon lebeg, hintázik, vagy ahogyan Pintér Lajos, s ennek a kiállításnak a címe is mondja, vakrepülést végez.

A képek meghatározó jelensége ez a lebegő, repülő alak, az ő vakrepülése adja ezeknek a képeknek és ennek a kiállításnak a diszkrét báját. Sem a jelenséget, sem a képeket nem akarom értelmezni, különösképpen nem akarom rövidre zártan magyarázni őket, már csak azért sem, mert a képek széles értelmezői mezőt nyitnak meg.

Egy-két értelmezési lehetőséget mégiscsak felvillantok itt. Először azt mondom, úgy tűnik, hogy Benes elengedte korábbi lekötözött-összekötözött alakjait, biztosította számukra a lebegés lehetőségét. Másodszor azt mondom, hogy a világon, a világ feszültségein túl, a képeken a világ veszélyeztetettségére, robbanásokra, a migrációra, a terrorizmusra találunk utalásokat, szóval mindezeken túl, de leginkább kívül van egy figura, alak, aki figyeli mindazt, ami megtörténik velünk. Látható, a természeti törvények nem vonatkoznak rá, én leginkább a történelem angyalának nevezném, aki ott van mindenütt, s szárnyalásában figyeli a történéseket.

Mindezek után azt mondom még, hogy a kiállításon szereplő képek hallatlan invenciózussággal, munkakedvvel születtek meg, mindegyik kép önmagában is az alkotókedv erejéről beszél. Kívánom Benes Józsefnek, hogy alkotóereje maradjon meg a továbbiakra is.

32