Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 4. szám - Fekete Vince: Változó tengelymozgás; Bodega; Hazánk legszeretettebb fia (versek)

Olcsón „eredeti" Solingen késkészletet, vagy arannyal futtatott eszcájgot vehetsz, öt pár zoknit tíz lejért, bakancsot húszért, s ha túl makacs vagy és kitartó, ugyanazt akár hétért is.

Vásárolhatsz aranygyűrűt, karórát, friss sajtót; hátat fordíthatsz addigi vallásodnak, áttérhetsz a jóságos bácsika meg nénike hitére; vehetsz bicskát, eladhatod a bőrkabátod, a késed, a távcsövedet, a fényképezőgépedet.

Olcsón kaphatsz hófehér csipkés török melltartót (színest, csíkost, bohókást, testszínűt stb.), bézs nejlonharisnyát, tobzódó, romantikus vagy könnyű sportos hálóruhát, fehérneműt, bájos hálóinget, alkudhatsz slipre, fürelízelő ébresztőórára,

diplomatatáskás eszcájgkészletre, báránybőr sapkára, fokhagymakoszorúra, ércüstre, fakanalakra, vállfákra, igazi népművészeti tárgyakra, de még drágakövekre is (holdkő, borostyán, gyöngyház, zafír, gránát), s már holnap reggel fél kilencre ott lesz bármelyikből egy fél tucat.

Koszos, szürkésbarna recepteket mutogatva érkeznek, gyógyszerre, kenyérre kell, a gyerekeknek, egy új templom építésére; zugárusok, hittérítők, pénzváltók, saját zsebre koldulok, bedolgozók, kicsavart végtagú nyomorékok, helyiek és importok (ókirályságiak, Pruton túliak), rokkantnyugdíjasok, alsóneműárusok, zárjel nélküli cigarettát kínálók, munkások, huszadrangú külvárosi ügynökök térnek be röpke levegővételre, egy-egy féldecire, pofa sörre, vagy csak úgy, tájékozódni.

Nem lájbitépő, nem köpködő, nem sapkabélés-szaggató, ide nem kell báli ruha, nem kell szmoking, ez nem virtuális randevú, találkahely, hanem a való világ, maga a hóttcsupasz valóság, a zajló élet, hangyaboly egy jó meleg mocsár közepén, ahol könnyíthet a lelkén meg a pénztárcáján bárki; egy pohár alján a múltba révedhet, fél deciért megtudhatja tenyeréből a jövőt, mielőtt elkérné a bárostól a vécékulcsot.