Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében

Föntebb azt láttuk, hogy Aranynak a körösi egyháztanácshoz írott levelében a „födözhessem" szó nem azért lett ilyen ö-ző formájú, mert gesztust akart gyakorolni a körösieknek. Hivatalos levélben egyébként sem illik nyelvjárási szóalakot használni, ilyet még az idevalósiak sem tesznek. Van azonban mégis Aranynak egy olyan verse, amelybe nagyon beleillik, éppenséggel helyén van az idevalósi beszédmód. Persze alkalomra készült írás ez, amelyet a költő magánhasználatra, mégpedig Szilágyi Sándor nevű kollégájának disznótorán a jelen levő személyekhez szólóan írt (a visszaemlékezések szerint néhány óra alatt, pedig terjedelme éppen 101 sor). Szilágyi egyébként Kecskeméten is tanított, 1853-ban ment át a körösi gimnáziumba, Arannyal jó barátságba keveredtek, együtt szerkesztettek egy irodalmi olvasókönyvet. A disznótoros vers egyik részében Szilágyi tulajdonságait hasonlítja össze a malacéval, s ebből is látható, hogy az ünneplő társaság tagjai között igen közeli, baráti a viszony, és a vers ezért csakis nekik, nem a nagyközönségnek szól:

Ötödik hasonlat... de ne menjünk messze, lm itt van előttünk, hasonlítsuk össze:

Ez a pockos termet, ez a karika-láb,

Ez a kuncogó hang, - minek menjünk tovább.

Csupán egy különbség van, fájdalom! köztök,

Az, hogy a malacból jóízűen osztok,

De szegény Sándornak, ha majd így jár szinte,

Nem lesz neki bezzeg ilyen tora, mint e.

Ez az „osztok" szó — amelyet Arany maga is szándékosan kiemelt - mintegy hangulati elemként belesimult a költő ajkán a társaság hétköznapi beszédmódjába, hiszen Arany szájából más alkalommal aligha hallottak ilyen igazán kőrösiesen hangzó kifejezést.

Tudjuk, hogy Petőfi kitörölhetetlenül beleírta a magyar irodalomba sajátos népi beszédmódunk bizonyítékát a „Hírős város..." kezdetű verssel, hiszen ő beleszületett ebbe a nyelvi közegbe, ám Arany csak idecsöppent élete középső szakaszában, így versben alig egy-két szóban örökítette meg az ö-ző nyelvjárás hatását. De ott van Tompa Mihályhoz írott egyik levelében is ez a mentegetőzés: „nem köllött volna úgy elkésnem a válasszal".

* * *

Mutatványok az Arany-szótárból

1. Elavult szavak

Bőven találunk Arany óriási szókincsében olyan kifejezéseket, amelyek azért ismeretlenek most a köznyelvben, mert az általuk megnevezett tárgyak vagy fogalmak eltűntek a mai világból, illetve csak valamelyik tájegység nyelvében ismerősek. Az alábbiakban lássunk példákat ezek közül szótárszerűen, értelme60