Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Mohai V. Lajos: Arany szemével
Mohai V. Lajos Arany szemével (Mord kedély) Ki suhancból lett költő-nagyapó, pályabére se több: kivont bankó; kedélye mord, pohara kiürült, elfeledte, hogy Karlsbadban üdült... (Arany jegyzete a Vojtinához) Döngicsélnek, dünnyögnek, a magyarral küszködnek, csapszékekben kódorogva hágnának a Parnasszusra. (Kevély Nap) Kevélyen halad át a Nap, szívességből vizet szárogat. Szívességből semmit nem tesz ő — Az égen csak pálya-követő! (Fehér a leple) Fehér a leple: hóban a vidék, szélcsöndben: a nyugodt ivadék, a sarki széllel egyébkor mulat, hozzá az égből hideget hullat. (Autogram) Síron a név emlékirat-darab, vésetni hamisan nem szabad! „elfelelednek egy pár év alatt" — poétái hiúság sem dagaszt. (Hagyaték) Mielőtt bevégzem, kikötöm, hol legyen utolsó kikötőm. Practicusan emlékez’ még rá parte-cédulán a festék. 3
