Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Gion Nándor: Hátrahagyott írások (I. rész)

fel, így jutott be az üzletbe. Magas férfi volt, Margitka elmondása szerint kulturált beszédű, ledarált néhány sima illedelmes mondatot, azután egy gázpisztollyal Margitka arcába lőtt, elköszönt és kisétált az utcára. Később jöttek a rendőrök, gyöngéden, udvariasan viselkedtek, mélységesen együttéreztek Margitkával, sokáig faggatták, mindent gondosan leírtak, de ettől Margitka megsebzett arcával még halálfélelemben él, és a segítségemet várja. Ez az átok Valentin-nap meg gyorsan közeledik. Mit kezdjek egy szétfolyó, elcsúfított arcú modellel?

Hogy mondja? Fessek két képet a Szeretetről és a Szerelemről? Az egyiket adjam Margitkának, és mondjam, hogy legalább félmilliót ér? Várjon, ezen gondolkodnom kell egy pillanatig... Talán nem is rossz ötlet. Maguk írók tele vannak ötletekkel és, elnézést a modortalanságért, alapjában véve sötét gazemberek. Egyetlen gesztussal halálra butítják az amúgy is buta embereket. Ennyi ésszel beléphetne a napi politikába, ezt már régebben is javasoltam, sokkal több pénzt keresne, mint az irományaival, vagy mint én a mázolmányaimmal. És akkor segíthetne a megrettent nőkön ebben a gonosz világban. De azért köszönöm a tanácsot. Kétszeresen lepingálom azt a festményt. Ha kellőképpen felforrósítom magam, egymilliós képet is meg tudok festeni. Margitka szétfolyó bájait majd feszesre szorítom, sebes arcát hamvasra lágyítom, a háttér meg adva van. Persze, kicsit nehéz lesz vevőt találni egy ilyen drága műalkotásra. Még hogy Valentin- nap! Szerelem és Szeretet, meg az epilepsziások! De ez már legyen Margitka gondja.

29