Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 11. szám - Gajdó Ágnes: Irodalmi nyomkeresés (Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyessége)
K. J. lerántja magáról az inget, fölveszi a másikat Semmi bajom... csak kimelegedtem abban a fülledt teremben. SÁNDOR Itthon maradhatnál... reggelre kihevered. K. J. Arról szó sem lehet. Emlékszel még a latin mondásra az iskolából: Prímum est officium! SÁNDOR kaptákban Első a kötelesség! K. J. felkapja dolmányát A főbíró rendkívüli tanácsülést trombitált össze valami kényes ügyben, utána betérek fertály órányira a kávéházba. Jól van, egy korty nem sok, ma már annyit se iszom. Szavamra. SÁNDOR Jaj, ebben a nagy izgalomban majd elfeledtem, a Koplaló árendása üzeni, holnap estére komédiások jelezték jöttüket. Kérdezteti, küldjön-e bilétát? K. J. Az előadásra? SÁNDOR Valami francia vidámságot adnak... gondolkodik igen ...A falusi borbély, cselvígjáték öt szakaszban... Figaro szerepében... K. J. Mulassatok jól, ehhez én fásult vagyok. Tapodtat nem érdekel a csepűrágó bagázs. SÁNDOR A szerzője nem jut eszembe. K. J. Sose bánd, nékem se, pedig eredetiben olvastam franciául, még jurátus koromban. SÁNDOR Három éve nem tartottak színielőadást Kecskeméten. K. J. Felőlem harminc évig is elmaradhatnak. SÁNDOR Ha nem, hát nem. Vélem ne zsémbelődj a meghívás miatt. Úgy emlékeztem, szeretted a játékot. Kifelé a gyűrött inggel Volt idő, amikor éltél-haltál érte... Sándor, kissé megsértve a nyers visszautasítástól, egy vállrándítással kiballag. K. /. körülnéz, előrehajolva előrelopakodik, mintha valaki elbújt volna előle, s most keresné. S valóban: egy oszlop mögül elővillan pajkosan, vidáman, rövidke szoknyában, vastag copfba font hajjal Molli. K. J. még nem vette észre Itt vagy? Nincs válasz Tudom, hogy itt vagy! Játsszuk azt, hogy szökött rableány vagy, s én, a rabtartó megtalállak! MOLLI hangja Ezt már játszottuk. A rabtartó túl goromba volt. K. J. a hang irányába tart Eltévedt kislány vagy a félelmetes erdőben, s rád lel a jóságos vadász. MOLLI előbújik Nincs is kedvem bújócskázni. Egy órája itt kuporgok... várok, várakozom... már azt gondoltam, nem jön. K. J. ölelésre lendül karja Itt vagyok, s miénk a délután! Megszöktem a városházáról, a hátsó traktuson, rohantam lóhalálában, hogy mielőbb ideérjek. Nincs ennél barátságosabb csűr, kellemetesebb játszóhely a széles kecskeméti pusztán! 43
