Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 11. szám - Gajdó Ágnes: Irodalmi nyomkeresés (Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyessége)

HALÁSZ Például ott, ahová most óhajtám bevezetni. Egy előkelő nemesi szalon Pesten a legalkalmasabb hely Maecenast szerezni, hasznos barátságokat kötni...

Forog a szín és benépesül: egy könnyű zongoradarab kíséretében néhány divatosan öltözöttférfi és nő foglal helyet a hangszer körül. Némajáték: K. J.-t Halász bemutatja némelyiküknek. K. J. metszett üvegpoharat emel föl egy kínáló mozdulatra, majd a szín előterébe lép az őt karonfogó mellényes-frakkos úrral.

FRAKKOS ÚR ...mert csöppet sem közömbös, ergo legcsekélyebb mértékben sem fölcserélhető a sorrend, ifjú barátom! Először szerezzen nevet magának, s majd azután örömmel támogatjuk.

K. J. Már megbocsásson az uraság, ez fejtetőre állított okoskodás. A józan ész a fordítottját követelné, hogy kegyes támogatása segítségével sikerüljön jól csengő nevet szereznem.

FRAKKOS ÚR Az ön által demonstrált józan észjárást más körökben egyszerűen agresszívnek titulálnák.

K. J. Fatális tévedés! Semmi nem áll tőlem távolabb, mint erővel érvényesíteni akaratom.

FRAKKOS ÚR Vesse magát a politikába! Itt most nagy változások érlelődnek.

K. J. Utálom a politikát!

FRAKKOS ÚR Egy ügyvéd szájából ez meglepően hangzik.

K. J. Egy drámaíró szájából annál is meglepőbben. Én nem a politika ingatag grádicsán szeretnék a Parnasszusra kapaszkodni, s ha másként lehetetlen, inkább alant maradok, s onnét figyelem az eseményeket.

FRAKKOS ÚR Teátrum és politika nálunk elválaszthatatlanok.

K. J. Ezt a honi teátrum szörnyűségesen megszenvedi, miközben a honi politika sem húz belőle hasznot. A nemesség a német színházat pártfogolja, pénzét idegen kultúrára pocsékolja, s tétlenül szemléli, a magyar teátristák mint válnak földönfutókká.

FRAKKOS ÚR gúnyos nevetéssel Én is nyitottam páholyt a pesti német színházban. Emeli poharát Szívesen látom valamelyik előadáson.

K. J. Nézeteink szöges ellentéte tiltja, hogy önre emeljem poharam. S német színészeknek is nehezemre esnék tapsolni. Visszateszi a poharat

FRAKKOS ÚR gőgösen Sajnálom, ha a jövőben megfoszt társaságától. Kettőnk közül, kétségtelen, én veszítek többet...

S otthagyja K. J.-t, mielőtt válaszolni tudna a dölyfós úrnak. K. J. habozás nélkül a többiekhez vegyült Halászhoz megy, megragadja, és kivezeti a társaságból. Forog a szín: az utcán vagyunk, hazatérőben.

K. J. .. .mintha nem ugyanegy nyelven beszéltünk volna!

HALÁSZ Mi tagadás, amice jobban ért a nép nyelvén, mint a nemesekén.

25