Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 11. szám - Péter Márta: (azt mondom); mese; az idő bennem; lényi lényeg; (pillenéni); (és ott); mintha; tűnésben; várta (versek)

az idő bennem

lassan jön válasz de ha jön is (szeretettel) utána csönd kiedzett várás tenyészik, mintha örök éltem borulna minden más tudatra, hogy van időm, nekem van végtelen, hát igaz. mert az ember rohan, de marad helyben lelket egoval keverten játszik, ez összes birodalma saját egyensúlya után- eszmélésben is, ám afóldlény csak rohan és lemarad magáról, de

nekem van időm örökig, bennem a mindenség-idő tart, és kitart, s várok e gazdagságban végtelen várakozásban, az egyetlen létében 'hol én vagyok az idő, s én a várás, létmozdulás örök helyben érkezésben, el- menésben is lét vagyok