Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
az egész csörögét megette! — és rázkódott a nevetéstől. Aztán sütött még egy vájdlinggal. Mi mást tehetett volna? XSokáig Vaszkó Irén volt a mindentudó szellem a faluban. Foglalkozása tanítónő, de sok máshoz is értett. Néprajzhoz - hosszú ideig vezette az endrődi tájházat —, történelemhez, hittudományhoz, népzenéhez, antropológiához - amikor Endrőd határában megtalálták egy ősember csontvázát, ő dolgozott a régészekkel -, és ennek a kötetnek a második részében ő volt a szőtteseknek a szakértője. A szőtteseket nagyon megbecsülték. [...] A szebbjét sohasem használták, anyáról lányára öröklődött. A bevezetés leírja a kender feldolgozását, az áztatást, a tilolást, a morzsolást, végül a fonást. A kender rostját finomsága szerint négy csoportba osztották: feje, koccsa, omicska, csepű. Az elsőből abroszt, inget, dísztörülközőt, a másodikból törülközőt, törülgetőruhát, tarisznyát, gatyát és pendelt szőttek, a harmadikból durvább tarisznyát, durvább lepedőt, amit szülésnél használnak, a negyedikből zsákot, ponyvát, abrakos tarisznyát, kocsitakarót. A csepűt mi inkább a vidéki színészek gúnynevéből ismerjük: csepűrágó. A szőttesminták tárgyalásában a leírás részletezi a sima és a mintás vászon szövési módját, és azt, hogy melyik vásznat mire használták: szárításra, étel letakarására, batyuzásra. Többféle szövési módot alkalmaztak: fehérrel és fogacskával kombinált dupla veréses csík szövéséhez már nagy tudás kellett. Két vetélőt használtak, az egyikben a fehér, a másikban a piros fonal volt. Ez a két vetélő afogacskák készítésénél volt fontos. A fogacskák finoman befejezik a csíkot, vagy ha belül alkalmazzák, akkor szépen kitöltik a teret. A bemutatás kitér a különféle mintákra és a vásznakba beleszőtt feliratokra: csillagmintás, rozmaringos, vadrózsás, madaras, szőlőleveles, geometriai minták; Isten hozott, kedves vendég; Éljen Tímár József és neje, Mészáros Anna; Én Uram, én Istenem; Édesanyám emléke, kézit csókolom érte. A szőttesek közt nem találunk két egyformát - írja Vaszkó Irén. - A sokféle variáció legfőbb oka a lelki gazdagság, az önkifejezés képessége. De sok minta szakadt le Erdélyből is erre a vidékre. [...] Érdemes megfigyelni, hogy a csillagmintákat sokszor rozetták választják el, ezzel is gyakran találkozunk erdélyi templomokban. * A bemutatás megelevenedik a mintakincs piros-fehér képein, a kreatív képesség bizonyságaként. Gondoljuk el: munka után, agyondolgozott kézzel, lámpa mellett szőtték le ezeket a csodálatos mintákat. Nem másolták, hanem „megálmodták", és legtöbbször fejből leszőtték. Ez a „megálmodták" a legszebb és legkifejezőbb szó ebben az emlékezésben. Eláttere annak, hogy „csendesen megebédeltek, hazamentek". 8) Helynevek Az Endrőd helyneveivel foglalkozó kötetet dr. Hévvizi Sándor állította össze. A szerző Gyoma helyneveit feldolgozó tanulmánya már 1977-ben megjelent, az endrődi testvérkötet jóval később, 2010-ben. Az előkészítő munkában taná22
