Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
3) A parasztemberek A parasztemberek nem értek rá, hogy életüket elsirassák az asszonyokkal. Napjaikat kitöltötte a földeken végzett munka. Az asszonyok a család felől nézték a világot, a férfiak a gazdálkodás felől. A parasztság tartotta fel az országot - mondta egy parasztember öntudatosan. - Külön érzelem kell a mezőgazdaságho. Aki nem szereti a fődet, az menjen onnan. Ne is taposgálja, mer úgyse ér el vele semmit. A gazdálkodást szeretni kell, a jószágot szeretni kell, Endrődön az 1920-as évekre felszaporodott a lakosság, kevés volt a megélhetést adó föld: ahun fődet osztottak, ott az endrődi ember mingyá vett vagy haszonbérelt. Aki se venni, se bérelni nem tudott, elment béresnek vagy napszámosnak. Gyerekkoromban sokszor láttam, hogy a kubikosmunkára váró emberek ott gyülekeznek a községháza előtt. Aki végleg nem kapott munkát, elment messzire, Németországba, Amerikába. Egy parasztember kint vót öt évig, abbú vett húsz hold fődet, meg tanyát. Nem is gyütt vóna haza még akkor se, azt akarta, hogy mink is menjünk utána. De édesanyám megírta neki, hogy kiverés lesz május elejin [nyári legelőre hajtják az állatokat]. Akkor oszt hazagyütt édesapám. Mer a pásztoréletet, azt nagyon szerette. Csaknem száz év telt el azóta. És elképzelhetetlen, hogy valaki azért jöjjön haza, mert szereti a pásztoréletet. * A földeket, ha szikesek voltak, meg kellett javítani. Házat építeni, utakat építeni, rendbe tenni az udvart. Minden szombaton felsöpröttük az udvart, mikor olyan idő vót. Az olyan tiszta vót, mint az arany. Szombaton tisztálkodás vót még a teheneknek is. A trágyadomb el vót kerítve, ki lett hordva a fődre, az istálló, ólak, kétszer egy évbe meg lett[ek] meszelve. Az endrődi ember tanyáját könnyen meg lehetett a határba ösmerni. Az időjáráshoz korán megtanultak igazodni a parasztemberek. Az écaka igencsak eső lesz, mer az én tehenem bement az istállóba az este, nem állt oda a karikáho [a nyári jászolhoz]. Lett is eső, a marha jobban tudta. A jószág, az észreveszi a vihart. A birka felugró magosra, pattog. Az aprójószág hamar beül, ha vihart sejt. A kutya is megyen, bújik elfele. Meg nagyon legel a jószág, ragad lefele, alig akar árébb menni. Ha meg a tehín rázza a lábát, biztos, hogy rossz idő lesz. De a legszebb jóslat nem az időre vonatkozik: ...ha ez az ország nem lett vóna behajintva a nagyakolba, ez olyan gazdag kis ország lett vóna, mint Dánia. Vetekedett vóna Dániával. Dimény Imrének, az 1989-es Németh-kormány - a szakértő kormány - ma már nyugdíjas mezőgazdasági miniszterének az előadását hallgattam a kétezres évek elején. Ha nem számolják fel a jó színvonalú termelőszövetkezeteket, mondta, utolértük volna Dániát. Európában a dán mezőgazdaság után, mondta Dimény, a magyar volt a második... * Talán mi nehezebben tanulunk, mint az állatok. Ellésnél lenyalta az anyja a kis- bornyút, akkor az ember odavitte a csecs alá, szájába tette, azután oszt szopott magátú. Hathetes koráig szophatott, amennyit akart. Azután mán mindég kevesebbet kapott. De 8
