Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - Kemény István: „a távolságot, mint üveggolyót”

És történetek, egész regények vannak bennük. Egy másik legenda szerint gyerekkorában Kinga egy japán szekrény alól nézte a nippeket - és meglátta, hogy csúnyán vannak kifestve. És arra gondolt, hogy szépen kéne kifesteni őket. Talán azt érezte, hogy a nippek igazából derék jószágok, csak nem bánnak velük elég jól. Giccset csinálnak belőlük. Nem tudni, mire gondolt Kinga ott a japán szekrény alatt, művésszé válása legendájának születése közben, de itt mi most olyan nippeket láthatunk, amikkel szeretettel bántak: rendesen vannak kifestve. Talán éppen ebben a kifestésben találhatjuk meg a szobrok erejét.

De a művészeten kívül van még valami más erő is itt. Ezek a tárgyak, mivel talizmánok - nem csak műtárgyak. Kérem tehát, nézzenek rájuk olyan szemmel is, hogy ezek a tárgyak itt most - dolgoznak. Kettős ügynökök: látszatra itt állnak a talpukon, de közben élik a maguk szorgalmas talizmánéletét. Most, ebben a pillanatban is. Próbálják ki, válasszanak ki egyet, és nézzék pár percig. Én megtettem. Egyszer csak meg fogják érezni, hogy ez a porcelántárgy most is teszi a dolgát: valahol másutt űrutazók lelkét ápolja, démont kerget. Vagy valahonnan éppen visszahoz egy elkóborolt pszichét. Távolról közeire. Mert ez a talizmán dolga: közeit csinálni a távolságból. De ha valakinek a varázslat túl prózai vagy tudománytalan, akkor mondhatjuk egyszerűbben is: amit itt Ráthonyi Kinga kiállításán látunk, az maga a Misztika.

112