Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 9. szám - Dobozi Eszter: „a természet zenévé szerveződik”
és modern szintézisének legmagasabb rendű kiteljesítését Juhász Ferenc és Nagy László nemzedéke valósította meg. De ez a szemlélet ott van Csoóri Sándor, Ratkó József, Tornai József gondolkodásának a középpontjában is. Nem csupán az anyaországban, a határon túli magyarság költészetében is nyomot hagyott a bartókiság eszménye. Legszembetűnőbb példája ennek Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című költeménye. A mű kiemelkedik a Bartókról szóló alkotások sorából kompozíciós jellegzetességeivel, azzal, ahogyan szerkezeti elveivel oly közel kerül a bartóki zene természetéhez, amennyire csak a zeneitől eltérő, azaz nyelvi struktúrákban gondolkodó alkotó és műve esetében ez lehetséges. Szilágyi Domokosról többen is megjegyzik, hogy igen elmélyült zenei műveltséggel rendelkezett. Élettársa, Nagy Mária is említi a vele készült interjúban, hogy a rendszeres zenehallgatás fontos volt a költő számára. „A romantikusokat nem nagyon szerette, a preklasszikusokat azonban igen, Vivaldit, Mozartot, és azután Bartókot és Honeggert. Vele, tőle tanultam meg én is a zenét szeretni, érezni."6 Bállá Zsófia Harangoznak Monostoron című írásában állapítja meg, hogy „az egész életművön végigvonul, a belső zeneiség mellett, a zene megidézése."7 Bállá Zsófia 76 olyan költeményt számolt össze az életműben, amely címével, névvel, utalással, parafrázissal, hangszer vagy muzsikus megjelenítésével, műfajmegjelöléssel kapcsolódik a zenéhez. A leggyakoribb nevek: Mozart, Bach, Beethoven. „Ezen a zenei horizonton ragyog Bartók, Vivaldi, Honegger, Messiaen, Monteverdi, Webern, Händel. "8 S valóban önálló verset szentel Bartók Bélán kívül például Vivaldinak. Az ő emlékére írja az Emeletek avagy a láz enciklopédiája című kötetben (1967) található (Négy szonett) című művét, verseimként szerepelteti Bach, Mozart, Honegger nevét a muzsikájuk ihlette költemény élén a Szerelmek tánca című kötetben (1965), Beethovenét a Sajtóértekezlet című kötetben (1972). A Bartók Amerikában Cs. Gyímesi Éva szerint9 végleges formájában az 1972-es Sajtóértekezlet című kötetben jelent meg. A mű címe a zeneszerzőnek az emigrációban töltött életszakaszát jelöli meg tárgyául. A montázstechnikával fölépített költeménynek bizonyos szakaszai - körülbelül az első kétharmadban - a hazáját elhagyni kényszerülő művész élethelyzetét, az otthonától távol levő alkotó gondjait részletezik. Már a felütés is a honvággyal küzdő fájdalmát fogalmazza meg: „Milyen széles az Óceán / annak, ki hazagondol -Is rossz hír számára mily rövid az út. "Az otthontalanság ambivalens érzését teszi érzékletessé az a játék, amely feltűnik a 9. egységben. „Fáj az otthon, ki megtagadott. / Fáj az otthon, a megtagadott." Nem könnyed játékosság, amelyet az azonos alakú (egyszer igei állítmányként, másodszor pedig hátravetett befejezett melléknévi igenévi jelzőként, értelmezőként szereplő) szó kétszeri feltűnése idéz elő. Ugyanaz a halálosan komoly játék ez, amely korábbi, Mozart című rövid költeményében szinte költői programként ott sűrűsödik: „játszani - s a játék titokban / holt-súlyossá komolyodik: megrendeltként szabadnak lenni / a legutolsó hangjegyig!" Kettős tehát a fájdalom: egyszerre fáj az otthon elvesztése, a hozzá társuló magány, s egyszerre fáj a távozónak az is, hogy lelkiismereti kérdéssé fajul számára a haza elhagyásának kényszerű döntése. A magányosság a modem társadalom idegen- ségének megtapasztalásával párosul. Olyan életet kénytelen élni a hazájától elszakadó, amelyben „szerves gép"-pé válik - s nem csak a „hús-vér idegen", hanem általában az ember. Ráadásul olyan nyelvi közegbe kerül, ahol a nevéről lekopik az ékezet („itt csak Mr. 6 Víg Emese: „Mindent megélt és megírt helyettünk... Szilágyi Domokosra emlékezik egykori élettársa, Nagy Mária, MASZOL, 2016. november 26. Ugyanez: Holdkatlan, 2016. december 3. 7 A költő életei, Kriterion, 1986, 202 old. 8 I. m.: 202. old. 9 Alom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése, Kriterion, 1990, 33. old. 97
