Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - Füzi László: A világ változása

az egyikhez nem voltam-vagyok elég öreg, a másikhoz nem vagyok elég fiatal, mondhatnám szarkasztikusán, noha tudom, hogy semmi sem az életkoron múlik, de én is éltem magában a történelemben, a történelem felé való fordulásban, amikor azt hittük, hogy a történelem minden kérdésünkre választ tud adni - ahogy észleltem a történelemből történő kilépés mozzanatait is, mondom.

A régebbi időszakhoz vonzódókkal szemben nem tartok igényt arra, hogy valaki megmondja, milyen célokat kövessek, de azt a társadalmat sem tudom elképzelni, amelyiknek nincsenek nagy, átfogó céljai, elképzelései, mondom.

Akkor, a rendszerváltás időszakában én is figyeltem minden történésre, eseményre, fontos vagy fontosnak gondolt írásra. Az én életemet is irányította az irodalom, noha nálunk a klasszikus magyar irodalomnak az a kultikus, majdhogynem vallásos tisztelete nem alakult ki, mint amelyik Oroszországban, majd a Szovjetunióban, majd újra Oroszországban a klasszikus orosz irodalmat körülvette és veszi.

56