Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Csatári Bálint: Kecskemét mint „központi hely”
hordozzák. A rövid távú szállítás pedig záloga a frissességnek, ami szintén összefügg a tápláló és élvezeti értékkel."6 Kecskemét vonzáskörzetének belső övéről és annak dinamikus átalakulásáról Kecskemét, a nagy határú alföldi mezőváros, vagy, ahogy a közelmúltban elhunyt Lettrich Edit nevezte, a legnagyobb tanyás városunk című könyvében: „Nagy Kecskemét"7, jellegzetes régióbeli várostársaival együtt azért volt sokáig különleges központi hely, mert elsődleges, tehát a hozzá legerősebben kötődő vidéke (azaz a tanyavilága) a saját igazgatási területe is volt egyben. így a klasszikus város-vidék kapcsolatai, amelyekről a bevezetőben röviden szóltunk, évszázadokon át, tehát egészen az 1950-es évek elejéig, mondhatni a „saját területén belül" zajlottak. Igazán intenzív volt ez a kapcsolatrendszer. Sok polgárnak volt egyszerre városi háza és tanyája a félmegyényi kecskeméti területen, s a generációk is gyakran váltották egymást ezen belül a lakóhelyeiket illetően. Legalább heti rendszerességű volt a piacra és a templomba járás. Kecskemét kertes-tanyás „vonzáskörzete" a két világháború között gyorsan gyarapodott, fejlődött. Templomok, iskolák épültek, a szőlő-, zöldség- és gyümölcskultúra termékei nagy tömegben exportra, Európa piacaira is eljutottak. Aztán az államszocialista diktatúra erőszakos területi és hatalmi-politikai indíttatású átszervezései két vonatkozásban is döntő fontosságú változást hoztak városunk településtörténetében. Ezek a beavatkozások - napjainkig hatóan - a város központi hely mivoltát és vonzáskörzetének nagymértékű alakulását is döntően befolyásolták. A tanyarendszeréből, a város méltán híres korábbi mezőgazdasági világából, az ideológiai alapokon álló - azaz szovjet típusú - kollektivizálással egy időben, önálló igazgatási területtel ún. „szocialista" községeket hoztak létre (2. táblázat). A másik esemény, azaz Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelyévé válása a város központi szerepkörét, azaz vonzó- és hatókörét is igen erősen megnövelte. Nemcsak igazgatási, gazdasági vagy oktatási szerepkörökben, hanem a hatalmipolitikai viszonyok és a fejlesztési források redisztribúciójának tekintetében is, de erről majd később. A kilenc leválasztott település - később Hetényegyházát visszacsatolták az anyavároshoz - zárt beépítésű falumagja, a területükön fekvő tanyák viszonylag gyors felszámolódásával párhuzamosan, fokozatosan épült ki, majd lassan ugyanolyan város-falu vonzáskapcsolatok alakultak ki Kecskemét és az új települések között, mint a hagyományos, pl. dunántúli városok esetében már korábban is jellemzőek voltak. Azaz a várost elsősorban „csak" a városi szolgáltatásokért kellett felkeresni, hiszen a falvak alapellátó-képessége egyre jobban kiépült. Kecskemét legnagyobb pusztája, a több mint 10 000 hektáros Bugac az 5000 főt meghaladó lakosságszámával, bár a kisvasútja még évtizedekig sajátos köldökzsinórként kötötte össze a 6 Bagi Béla szíves közlése. 7 Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága, Budapest, 1968. p. 125. 196
