Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Sági Norberta: „Édesanyát nem cserélünk” (Interjú Kis János evangélikus lelkésszel)

is így van. A gyülekezetek januárban egy ökumenikus imahéten találkoznak, egymás templomába megyünk, különféle városi rendezvényeken találkozunk egymással. Tudunk egymásról, hordozzuk egymást, gondolunk egymásra, ökumenikus rendezvényeken együtt vagyunk református, katolikus, baptista közösségekkel. Most egy közös koncert lesz itt, a mi templomunkban, a reformáció 500. évfordulójára készülve, mind a négy gyülekezet kórusa fog énekelni, engem kértek meg prédikációra. Tehát nagyon jól működnek ezek az ökumenikus rendezvények. Mi külön a reformátusokkal teológiai esteket is szoktunk tartani. Úgy látom, hogy egy kiegyensúlyozott, egymást hordozó, egymásért felelősséget érző közösségként élünk. Nagyrészt vegyes házasságok vannak a városban, és vannak, akik egyik vasárnap a református templomba mennek, a másik vasárnap hozzánk jönnek. Itt átjárhatunk, nekünk egy közös Krisztusunk van, és hogy milyen úton közelítjük meg, az a mi döntésünk, a mi lehetőségünk. Szoktam mondani, hogy édesanyát nem szoktunk lecserélni, tehát nem kell ahhoz megváltoznunk, hogy én jó szívvel tudjam venni akár egy református, akár egy katolikus lelkész szolgálatát, és szoktuk is hívni egymást. Tudni kell, hogy mi egy ügyet szolgálunk. Ma olyan világot élünk, hogy csak menjenek az emberek a templomba, csak kapják meg, amire szükségük van. Még egyszer mondom, édesanyát nem cserélünk. Lehet, hogy van szebb, jobb, de ő az én édesanyám, én hozzá tartozom.

Kicsi közösség vagyunk, ha azzal tudunk világítani, hogy összetartunk és odafigyelünk egymásra, azt hiszem, betöltöttük azt a szolgálatot, amiért itt vagyunk. A legkisebbnek mindig ez a sorsa. 1988-ban jöttem ide, és akkor volt olyan vélemény, hogy én leszek itt az utolsó lelkész, mert mindenkit eltemetek, aztán kész, vége. Most jóval többen vagyunk, mint amikor idejöttem, de ez megint nem érdem. A humor az egyházunkban az, hogy az utolsó csukja be a templomajtót. Na, hála istennek nem kell, mert vasárnaponként megtelik, és ez nagy öröm.

Az interjút Sági Norberta készítette

182