Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - „Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről” (Ailer Piroskával Rigó Róbert beszélget)
néha kiderül - rendszerint véletlenszerűen, például amikor a duális képzés miatt idejönnek a cégek vezetői, képviselői -, hogy nekünk ez is van, meg az is van, ezt is meg tudjuk csinálni, és azt is. Például az egyik Kutatók Éjszakáján volt itt egy bácsi, aki sétált késő este a GAMF területén, és azt mondta nekem: „Kedveském, negyven éve itt járok el az Izsáki úton, de fogalmam sem volt, hogy itt mennyi mindenük van." És ezzel nem csak a bácsi van így, hanem a vállalatok vezetői, munkatársai sem feltétlenül tudják, hogy mi van itt. Főleg azok nem, akik mostanság érkeztek Kecskemétre. Ezért nagyon fontos a nyitottság és az, hogy meg tudjuk magunkat mutatni. Ennek megint csak van egy kommunikációs vetülete, az, hogy beszéljünk arról, mi mindent csináltunk, mi mindenünk van, mi mindenre vagyunk képesek. Magunkban is tudatosítanunk kell, hogy mi mindenre képes a szomszéd tanszék, vagy a másik karon dolgozó kolléga, tehát ez a belső tudatosság kérdése is, hogy ismerjük egymást, és tudjuk egymást ajánlani vagy a szomszédot, és hogy ezt ki tudjuk vinni a főiskolán kívülre is. Fia a feladatot elvégeztük, akkor még nincs vége, azt kommunikálni is kell, például kiadványokban. Most készült egy nagyon szép kiadványunk, és néha a vendégek, akik jönnek hozzám, és lapozgatni kezdik, megdöbbennek, hogy tényleg mennyi minden eszköz, laboratórium és műszer van itt, és így nem tudják, hogy a Kecskeméti Főiskola képes ilyen-olyan témákban partner lenni. Ezen majd változtatni kell, és tudatosabban foglalkoznunk azzal, hogy mi mindenre vagyunk képesek, milyen szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Ennek gyakran az az oka, hogy az ipari bérmunka, és időnként a K+F területek is, nagyon személyhez kötöttek, tehát van egy kolléga, akinek bejáratott kapcsolatai vannak, ismerik a vállalatok, és személy szerint neki hozzák a feladatokat. Ez egyrészt persze jó dolog, mert az ő személye egyfajta referencia, másrészt ez egyfajta kockázatot is rejt, mert ha egyszer nyugdíjba megy, kiesik az egész kapcsolati kör.- A duális képzés egy elég jó eszköz lehet a vállalati kapcsolatok építésére, nem ?- De igen, mert sokszor jönnek ide a duális partnerek, beszélgetünk - ahogy mi most éppen ülünk itt a fa alatt hogy mi ezzel is foglalkozunk, meg azzal is, azután körbenézünk a tanszékeken, a laborokba is bemegyünk. Szóval ez az egymás felé történő nyitás, ez hoz ilyen típusú megkereséseket is. — A felsőoktatási intézmények harmadik missziója, a társadalmi szerepvállalás, a helyi beágyazódás. A főiskola itt Kecskeméten, vagyis majd a leendő egyetem mennyire tud beilleszkedni a város életébe, mennyire van szerves együttműködés a város és a főiskola polgárai, intézményei között? Én azt gondolom, hogy ez nem annyira erős, a főiskola karai korábban bezárkóztak a maguk belső világába. Kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban történt egyfajta nyitás, de ez szerintem lehetne ennél sokkal erősebb is. Az Izsáki úti beruházás során lesz olyan új épület is, amely ebből a szempontból egészen új lehetőségeket teremthet. Várható-e ezen a területen egy erőteljesebb nyitás? — Ez is egy folyamat, ami elkezdődött, és erősítenünk is kell. Ebbe a harmadik missziós feladatkörbe nagyon sok minden beletartozhat, a tudomány disszeminációjától kezdve a középiskolákkal, általános iskolákkal való kapcsolat- tartásig, az együttműködés más intézményekkel a városban, a régióban, de akár 118
