Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Tóth Ákos: Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
ezt követően viszont jelentős visszaesés figyelhető meg, mivel 10 évvel később 77-tel kevesebb közkereseti társaság volt a megyében. A betéti társasági forma sem kivétel az erős ingadozást mutató vállalkozási formák közül. 1991-ben 1103 bt. volt a megyében, mely szám a 2005-ös évre 8554-re emelkedett, ami 2010-re enyhén visszaesett, majd 2013-ra a bt.-k száma drasztikusan közel felére, 3851-re csökkent. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezeti forma száma folyamatosan nőtt a vizsgált időszakban. Az egyéni vállalkozások száma közel háromszorosára nőtt. A legjelentősebb emelkedés 2005 és 2010 között tapasztalható. 2. táblázat: A külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások (2008-2013) Területi egység 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Vállalkozások száma összesen Bács-Kiskun 657 664 675 663 629 578 Külföldi tőkéje, milliárd forint Bács-Kiskun 86,0 97,2 103,7 124,2 215,4 217,2 Forrás: www.ksh.hu A külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalatok száma a vizsgált időszakban egy 2010-ig tartó enyhe emelkedést követően jelentősen csökkent. Ezen vállalkozások külföldi tőkéje viszont közel háromszorosára nőtt, elsősorban az időszakban megvalósult autóipari beruházások közvetlen és közvetett hatásaként (2. táblázat). 3. táblázat: Külföldi érdekeltségű vállalkozások (2000-2012) Területi egység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen Bács-Kiskun 825 775 698 670 622 623 585 622 657 664 675 663 626 Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje, milliárd Ft Bács-Kiskun 50,1 57,4 60,6 61,6 69,0 78,1 77,1 84,6 86,0 97,2 103,7 124,2 192,0 Forrás: www.ksh.hu 2000-ben 199-cel több külföldi érdekeltségű vállalat volt a megyében, mint 2012-ben. Ezeknek a vállalatoknak a külföldi tőkéje 2000 és 2010 között a duplájára nőtt, majd az azt követő két évben a 2010-es érték duplázódott meg, mely kiemelkedő eredmény, és egyértelműen az autóipari beruházásoknak köszönhető. A kutatóhelyek adatai a 2005-2014 közötti vizsgált időszakban erőteljes ingadozást mutatnak (4. táblázat). Minden mutató tekintetében a 2008-as és 2009-es években figyelhető meg a legnagyobb visszaesés, mely egyértelműen a gazdasági válság hatásának tudható be. A kutató-fejlesztő helyek száma 2013-ban volt 76
