Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Iványosi Szabó András - Hoyk Edit: Kecskeméti táj, kecskeméti tájváltozások

Termékenység szempontjából a csernozjom típusú talajok emelhetők ki, amelyeket elsősorban szántóföldi kultúrákkal hasznosítanak.14 A homokos területek esetében a hasznosítási formák között szántó, szőlő, gyümölcsös és erdő egyaránt előfordul. A rossz termékenységű szikes talajokon kialakult életközösségek jelentős természeti értékek, a Pannon életföldrajzi régió sajátos formációi és ezért a Kiskunsági Nemzeti Park részei.

Kecskemét környékének talajai legnagyobbrészt homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok). A homoküledékek mindenekelőtt a várostól nyugatra jellemzőek, legérintetlenebb részeik ugyancsak a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartoznak. Az aszályra hajlamos futóhomokfelszínek megkötése, művelésbe vonása évszázadok óta a Kecskeméten és környékén élők fáradságos vállalkozása. Kecskemét kertkultúrája, a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztés a homokterületeken alapozódott meg, ahol a megfelelő mennyiségű és minőségű víz mindig is a gazdálkodás egyik kulcskérdése volt. Ezeket a területeket az utóbbi évtizedekben részben a beépítés, részben a vízhiány veszélyezteti. A hátsági szárazodás hosszú távon a mezőgazdasági szerkezet drasztikus átalakulását kényszerítheti ki, mi több: számolni kell a defláció-veszélyeztetettség újbóli fokozódásával.

A homokterületek a Duna-Tisza közi erdőgazdálkodás legfontosabb színterei is. Az Alföld megyéi közül Bács-Kiskun a leginkább erdős, 22%-ot némileg meghaladó borítottsággal (2012), egyezően az ország erdőborítottságával. A homoki erdők fontos szerepet töltenek be a rossz termőképességű területek hasznosításában, a futóhomok megkötésében. Ma ezek legnagyobbrészt telepített erdők, kialakításukban, fenntartásukban kiemelkedő az erdészek szerepe. A talajvízszint süllyedése az erdőgazdálkodásnak is megkerülhetetlen problémája. A megváltozott, a természetes erdők számára mindinkább alkalmatlan természeti körülmények miatt az erdészek idegenből honosított fafajú ültetvényeket (elsősorban akácot és fekete fenyőt) kénytelenek ültetni.15 A természetvédelem számára értékkel bíró őshonos fafajok telepítése veszélybe került, a kevés számban megmaradt, természetes összetételű erdők megtartása is kérdésessé vált.

A szikes talajok területi részaránya jelentősen eltér a két kistájon (a löszös háton 24%; a homokháton: 7%). Kecskemét területén a szikes talajok aránya kevesebb mint 5%. A szikesedés feltétele a felszín közeli, magas sótartalmú talajvíz, amelyből a párolgás miatt sók halmozódnak fel a talaj felső rétegében. Magyarországon a szikesedéshez különösen a holocén elején voltak legkedvezőbbek a feltételek.16

Az utóbbi évtizedekre jellemző hátsági szárazodás hatással van a szikes talajok fejlődésére is. A talajvízszint süllyedése miatt a sók kimosódása, sziktelenedés indult meg. A Talajtani Információs és Monitoring-rendszer (TIM) adatai alapján a Kecskemét környéki szikes területeken a sók - a karbonátos szoloncsák

14 Dövényi Z. 2010: 80.

15 Szodfridt I.: http://ngt-erdeszet.emk.nyme.hu/soproni-muhely/15_szam/homokfasitas.htm

16 Molnár B. 1999: 469^78.

21