Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 6. szám - Lipa Tímea: Az Ady-szeminárium
A két jegyzet Gál István írja Babits könyvében: „Ady-szemináriumot vezetett válogatott hallgatóság részére. Ennek summája a Tanulmány Adyról a Nyugatban, 1920-ban. "13 „Amikor a Tanácsköztársaság első heteiben megkezdte egyetemi előadásait, az általános irodalomelméleti kollégiuma mellett száz válogatott hallgatójának Ady-szemináriumot tartott. Nagy Ady-tanulmánya valószínűleg azonos itt előadott szövegével, bár ennek írásbeli bizonyítéka eddig még nem került elő."14 Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, ez az állítás részben valóban igaz. Jaulusz Ilonka jegyzete kivonatként értelmezendő, mivel nem szó szerinti lejegyzésről van szó, hanem egyfajta tartalmi leiratról. Nem ismert, hogy Jaulusz melyik gyorsírásos rendszert használta. Nincs ismeretünk arról sem, hogy az átírás során érte-e veszteség a szöveget, azaz hogy történt-e a terjedelmet módosító rövidítés vagy szerkesztés. Azaz, hogy Jaulusz rövidítette-e, szerkesztette-e. Valószínűsíthető, hogy az átírás szabályainak megfelelően kisebb stilisztikai javításokon túl más, a szöveg minőségét érintő változtatásokat nem eszközölt Jaulusz. Szabó Lőrinc jegyzetelési metódusa azonos Babits irodalomelméleti előadásainak lejegyzési technikájával, vagyis az órákat szó szerint jegyzi le. Ebből az eljárásból következnek bizonyos stiláris hibák. A gyorsírási lejegyzési technika rajta hagyja a nyomát a szövegen, előfordulnak nem megfejthető jelek, amelyek ugyanakkor a szöveg értelmezését nem akadályozzák. Mint korábban említettük, mindkét jegyzet gyorsírásban készült. Azonban két jelentős különbség érzékelhető, az első a rögzítéssel kapcsolatos, ugyanis a gyorsírásos lejegyző rendszer alkalmazása nem jelenti egyúttal a hallottak szó szerinti rögzítését, annak ellenére, hogy a gyorsírás eredeti funkciójaként ezt lehet megjelölni. A második különbség abban ragadható meg, hogy az utókor a gyorsírásos kézirat hiányában már sem az átírást, sem a gyorsírás átiratának ellenőrzését nem tudja elvégezni. A két jegyzet nem fedi le a teljes szemináriumot. A két jegyzetanyag összehasonlító elemzése azt mutatja meg, hogy Szabó Lőrinc április 12-i órája volt az első szemináriumi alkalom, majd ezt követte a második óra, amelyet már részben mindketten lejegyeznek, végül Jaulusz kivonata feleltethető meg a harmadik és a negyedik alkalomnak. Szabó Lőrinc jegyzete Az első Ady-óra Babits Mihály bevezetőjével kezdődik, melyben a fiatal diákokat elvtársakként szólítja meg15, és a forradalomhoz való viszonyáról, valamint Ady és a forradalom kapcsolatáról beszél, hasonlóan az első irodalomelméleti előadásához. (Turóczi-Trostler József is hasonlóképpen emlékezik vissza az első Ady-órára, amelyet az „Elvtársak!" megszólítással, és azzal a vallomással nyitott meg Babits, hogy „egy forradalom, csak ez a forradalom hozhatta meg, hogy én itt ma Önöknek Adyról beszélhetek''16, amivel utalt a korabeli történelmi helyzetre is.) 13 Gál István, Babits Mihály, Argumentum, 2003, 270. 14 Uo., 388. 15 Kéziratban. 16 Békés István, Tanárok és diákok a magyar kommünben. Beszélgetés Turóczi-Trostler József professzorral, Népszabadság, 1959. március 25. 62
