Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
mázzák meg: Rácul tátos, magyarul garabonciás,110 111 112 Most viszont a két történet egyikében sem nevezik a táltosként küzdő gyerekeket táltosnak. A különleges tulajdonságokkal való születés általánosan ismert eleme a táltosfog. Első történetünkben is ez szerepel, másodikban pedig a fölös szem (a harmadik szem) megléte predestinálja a hőst későbbi szerepére. Különleges sorsukat előre jelzik, s ez az elem mintha a szellemek általi kiválasztásnak felelne meg. Bátyai hiedelemközlések és mondák tartalmazzák a pubertáskorban való elragadás, a tudománynak a felső világban vagy iskolában való elsajátítása motívumát, a táltos esővarázsló képességét, varázskönyvét, kapcsolatát a sárkánnyal, sőt tudnak arról is, hogy a tátos ok karddal küzdenek egymással a jó időért. Második mondánk hőse a pubertás korában betegszik meg, majd szarvasalakban küzd az ellenséges szarvassal (beavatás), s meggyógyul. Hősmese Köztudott, hogy a népmesék csodavilága az emberiség ősi mitikus képzetei kövületének tekinthetők, bizonyos mesetípusok azonban hajdani hősénekelemeket is megőriztek. A Magyar Népmese Katalógus a Mitikus vagy valódi mesék csoportján belül külön alcsoporthoz sorolja a hősmeséket. Ezek Kovács Ágnes szavaival a tündérmese légárchaikusabb csoportját képezik.m A hősmesékben nem a lírai momentumokon van a hangsúly, hanem a küzdelmen, a párviadalon. Vargyas Lajos az altáji török-mongol hősénekek világát lényegében azonosnak tartja az európai, különösen a magyar hősmesék világával. Ezek közül azonban a magyar változatok erőteljesebbek, gazdagabbak, tehát nyilvánvalóan közvetlen keleti hagyományt őriznek.m A Fehérlófia talán a legismertebb hősmesénk. Liungman szerint ez a típus a bizánci korban a Fekete-tenger mellett keletkezett.113 Véleményem szerint ez ismét csak a Balkánon élt egykori keleti lovas nomád népek (talán az avarok) egykori hatását bizonyítja. A hősmese variánsait Bátyán Milos Kobilos és a Szürkelő Pétör címen találtam meg.114 A Magyar Népmese Katalógus 71 közelebbi és 56 távolabbi változatát tartja nyilván. Érdekes, hogy a hős neve a Nógrád megyei Varsányban élő Berki Miklós cigány ember meséjének címszereplője nevéhez hasonló (Kanca Miklós).115 Az állatőstől, talán a totemállattól származó hős a bátyai változatban ugyan már csak egy szegény asszonytól született, nem pedig kancától, de természetfölötti erejét attól kapta, hogy Fehérlófiához hasonlóan, hétéves koráig szopott. Megjegyzem, hogy a mondái hőssé vált egykori bátyai tudós pásztor, Pajika dedó (ragadványnevén Dikela = Látó?), a táltos hírében álló gulyás számadó szintén ezt tette. Valószínűnek tartom én is, miként Kovács Ágnes és Jung Károly is, hogy Milos Kobilos neve a Balkánról cigányok közvetítésével jutott el hozzánk, s adaptálódott a régi magyar Fehérlófia-szüzséhez. A bátyai Milos Kobilos cselekménye több ponton eltér a Fehérlófia cselekményétől, de közelebb áll hozzá, mint a Karadzsics által gyűjtött hercegovinai Medvefi (Mededovic) című délszláv népmese.116 110 Fehér Zoltán: Bátya néphite. FA 3. Bp. 1975. 646. 111 Magyar Néprajzi Lexikon II. Hősmese szócikk (Kovács Ágnes). 112 Vargyas Lajos: Keleti hagyomány - nyugati kultúra. Bp. 1984. 113 Vargyas Lajos: Uo. 114 Fehér Zoltán: Bátyai népmesék I-II. Pályamunka, kézirat. 115 Berki János mesél cigány és magyar nyelven. Ciganisztikai tanulmányok 3. sz.: Görög Veronika. Bp. 1985. Kanca Miklósi 142. Kanca Miklós 251. 116 A kilenc pávalány és az aranyalmafa. Népmesék Vük Stefanovic Karadzic gyűjtéséből. Válogatta, fordította Szekeresné Knefély Klára, Bp. 1987. 21. 55
