Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban
1739. október 3-án, hogy „T. Ráczkevi ]ános Úr Sírásóinak adtam -30. dénárt". A temetés után tort tartottak, s ezen a Nagy Istvántól vásárolt borból fogyasztottak, „T. Ráczkevi Ur Torjára [...]el hordtak" néhány akóval. A város fizette a kántort, akinek halála, a pestisjárvány után elszámoltak az özvegyével, 1740. szeptember 7-én: „Sójját Sajtyát meg adtam, Vaját, Mézit Gomojaját meg adtam Káposztáját is meg adtam. Holta után az Özvegynek Fő Biro Ur fizetett f. hung. 50 - Fő Biro Ur fizetett m ég fi. 41 „66 VT' dénárt - jegyezte fel a számadóbíró.25 A görög kereskedők között is történt haláleset, s a város gondoskodott temetésükről. A számadás szerint 1739. november 7-én „Görög Mihály Koporsójáért fizettem az Asztalosnak f. 1,, - „Koporso szegért - 21 Vi dénár.", „Mihály Görög el takarít tatására fizet tem Tiszt. Rector Úr[na]k, Deákokjnajk' Mendicansoklnajk' Harangozonak, Cantornakfi 5." A járvány idején a közbiztonságra is fokozottan ügyelt a városi hatóság az esetleges fosztogatás megakadályozása érdekében. A görög kereskedők védelmére kellett fokozott figyelmet fordítani: „Görögök Bottyait örzö embernek adtam f. 2,,26 VT' - jegyezte fel a számadóbíró november 19-én. A város belső területét árokrendszer, garágya védte, amelyet különösen őriztek a járvány idején. A Kecskemétre, Ceglédre, Szolnokra, Budára vezető utaknál kapuk voltak, két-két kapus őrizte a ki-bejárást. A garágyán átkelőhelyek, átjárók, hágcsók is voltak, amelyeket szintén őriztetett a magisztrátus. A pestis az őröket sem kímélte. Ebben az esztendőben Rácz Miklóst és „Sinór Verőt"26 27 alkalmazták kapusnak. A „Kecskeméti Kapunál való Kapusok bére" 12 forint volt. „Die 23 Octobr meg halván Sinor Verő Rácz Mihály által temettetésére adtam f. 4. Rácznak adtam ismét f. 1." - jegyezte fel a számadó. A város más alkalmazottjait, a pásztorokat is sújtotta a pestisjárvány. A városi számadóbíró könyvelésében erre is vannak adatok: „Város Fejős Juhásza N. János. Adtam béribe fi 4. Itt maradt fi. 4. 9 7br A Feleséginek Ura halála után fi 2. 36 dn."; 1739. november 13-án „Fejős Juhász Árva Leánykájának el takarittatásara adtam - 35.„Toronyban vigyázó Kodormán Mihály bére Kész Pénz fi. 12. Pár Csizma 1. 1. Nadrág. Adtam fi. 1. Item két Ízben f3. Rhen. Meghalván az Pestisben Conventioja ide maradt."; „Város Csikósa Baranyi István bére f. Rh. 24. Bunda 1.1739. die 5. 9br meg betegedvén Baranyai Istók fogadtunk helyében fele bérire Patócsi Jánost. Kész pénz fizet. Szent György napig fi. 12. Egy pár Ing gatya, Egy pár Bakkancs."17 A mintegy háromezerre menő haláleset súlyosan érintette Nagykőrös népességét, annak jelentős csökkenését idézve elő. Pontos nyilvántartás erről nem maradt fenn, azonban az 1738. és 1741. évi adóösszeírásokból következtetni lehet rávonatkozóan: összeírás: Tized 1738 1740 I 374 334 II. 337 242 III. 409 258 IV. 336 338 Összesen 1456 1172 A város első tizede a központtól északra, a Ceglédi úttól nyugatra helyezkedett el, a második a központtól délre, a Kecskeméti út nyugati oldalán, a harmadik tized a 25 A III. tizedben lakott, Udvardi János portáján, „ott a' régi Kántorné, a' Város Házában". NL PML NkV Conscriptio Domestica Oppidi N. Kőrös A° 1734. 26 Neve nem ismeretes, csak a mestersége. Eredeti foglalkozása zsinórkészítő, gombkötő vagy paszo- mányos. 27 NL PML NKV Regestrum Oppidi Nagy Kőrös 1739/40., 1740/41. 99
