Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 4. szám - Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban
A járvány után a kecskeméti katolikus egyház a városból kivezető utak mellett, a főbb bejáratoknál (a csongrádi, halasi, budai, körösi és vásári kapukon kívül) egy-egy kőkeresztet állíttatott hálaadásképpen. Az egyházak és a lakosság közadakozásából 1742-ben állították fel a Szentháromság-szobrot, amelynek tervezője és kivitelezője a piaristáknál is dolgozó Conti Lipót Antal, azaz eredeti nevén Leopoldo Antonio Conti, aki itáliai származású szobrász volt. A későbbiek során többek - így Szokolay Hártó János is - a pestis- járvány mementójaként készült emlékmű 1742-es évszámát tekintették, tévesen, a járvány befejeződésének. A város kitűnő tudósa, Hornyik János is tévedett, mert 1740. szeptember 14-ében határozta meg a járvány végét.20 A kecskeméti református anyakönyv bizonysága szerint szeptember hónapban már jóval száz alá esett a halálozási arány, s decemberben pedig már „csak" 13 volt, amely arányszám a járvány előtti időszakhoz viszonyítva átlagosnak tekinthető, s nem kapcsolható össze a járvány pusztításával. Az 1740. szeptemberi dátum téves adat. Ekkor már Nagykőrös is túlesett a szörnyű veszedelmen. Pest vármegye hirdetménye is ezt igazolja. Az 1740. március 16-i keltezésű körlevele már a pestisjárvány alól felszabadult helységek között említi Kecskemétet, Nagykőröst, Kécskét, Izsákot is.21 A Kecskeméten márciusban kitört járványtól számítva néhány hónapra már Nagykőrösön is felütötte fejét a pestis, amelynek pusztításáról részletes dokumentáció maradt fenn. Nagykőrös - ellentétben Kecskeméttel és Cegléddel - ebben az időben még színreformátus lakosságú volt. A várost vezető magisztrátus (tanács) mellett az egyházi irányítást a konzisztórium (egyháztanács) végezte, amely valójában egy testületet alkotott a magisztrátussal. Rendszerint a város ügyeinek intézése után került sor az egyháziakra. A XVIII. század közepéig még a városi számadások a városi alkalmazottak között említik a prédikátorokat, az „oskola rektorral", a praeceptorokkal (fiúk tanítói), a leányok tanítóival együtt, fizette az éves konvenciójukat. A város nótáriusa volt ekkor Bállá Gergely, aki ebben az időben már megírta Nagyőrös históriáját.22 Bállá Gergely részletes statisztikát, „Gyászos lajstromot" készített a pestisjárvány pusztításáról.23 Amikor tetőpontra hágott 1739 júniusában a járvány Kecskeméten, akkor ütötte fel a fejét a pestis Nagykőrösön. A nyilvántartásból megállapítható a járványos és rendes halál halottainak aránya: Hónap Pesti ses Rendes halál Június 11 8 Július 56 28 Augusztus 266 7 Szeptember 788 40 Október 1070 96 November 399 42 December 47 17+98 Január 5 22 Február11 2642 281+98=3021 20 Hornyik János, 1927. 106. 21 Novák László, 1982b. 282. 22 Lásd Bállá Gergely, 1856; Novák László, 1994. 23 Novák László, 1982b. 324-392. 97
