Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 1. szám - Fehér Zoltán: A Szarajevón túl legelésző szarvasok (Népvándorlás kori keleti elemek Bátya rác néphagyományában)
Demény István Pál a Pócs Éva által felsorolt reliktum területeket kiegészíti, mégpedig éppen azokkal a területekkel, amelyekről a bátyaiak egy része is érkezett a 17-18. században. Ezek ugyanis a középkorban a magyar koronához tartozó országok és a velük közvetlen területek egy részét alkották.14 Amikor Róheim Géza kutatásai alapján kijelentette, miszerint annyi a párhuzam a magyar és a szomszédos szláv népek hiedelmei között, hogy a magyar néphit szláv néphit15 ugyanabba a hibába esett, mint amikor a korai magyar régészet a honfoglalás kori magyar köznépi temetőket teljes egészében szláv temetőknek könyvelte el. Ha szomszédaink néprajzát vizsgáljuk, a magyarság néprajza is mélyebb dimenziót kap, hisz az együtt eltöltött ezer esztendő nem múlt el fölöttünk nyomtalanul. Amikor Kosa László a magyar és a szomszéd népek interetnikus hatásainak vizsgálatát veszi számba, megállapítja: A magyar-délszláv néprajzi kapcsolatok kutatása igen töredékes,16 Érdemes volna pedig az ilyen irányú kutatás, különösen pedig a nyugati keresztény kultúrkörbe tartozó horvát-szlovén kapcsolatok területén. Ezekkel a katolikus délszláv népekkel álltunk ugyanis Kárpát-medencei történelmünk kezdetétől a legintenzívebb kapcsolatban. A kereszténységet terjesztő papok is leggyakrabban szlovének, horvátok voltak. Erről nem csak jövevényszavaink tanúskodnak. Az államalapítás után fokozatosan terjeszkedő magyar királyság bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát és Boszniát is. így az itt élő népek kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokig a magyar Szent Korona fennhatósága alatt éltek. Ennek következtében Szlavónia, Horvátország északi és északkeleti részén a magyar műveltség befolyásolta a horvát népi kultúrállományt - írja Gunda Béla Milovan Gavazzira hivatkozva.17 Nem csoda, hogy a délszláv epikus énekek több magyar történelmi hős nevét megőrizték (Hunyadi János, Mátyás király, Zrínyi Miklós). Bátyán például él egy rác nyelvű balladaszerű ének Mátyás király és a váradi bán, Dóczi Péter párbeszédéről, s a dallam a magyar pentaton hangsoron szólal meg.18 Attila hun király kardjáról pedig nemcsak a szlovének mesélnek - miként erről Bellosics Bálint 20. század eleji gyűjtéséből tudunk19 -, hanem Bátyán is.20 A Balkán máig fortyogó néprajzi konglomerátum. A déli szlávságba beolvadt különféle népek tudniillik még évszázadokig őriznek valamit ősi sajtosságaikból. Henkey Gyula a bulgáriai tatárok közt végzett antropológiai méréseinek eredményei például a magyar- országi kunokkal való kapcsolataikat valószínűsítik.21 Győrffy István már a XX. század elején javasolta, hogy a magyar néprajzosok végezzenek a bulgáriai törökök közt kutatásokat.22 A Balkánról Magyarországra felhúzódó katolikus délszlávok körében is gyanítható valamiféle keleti hatás, s ennek a hatásnak egy része még a balkáni őshazában érhette őket. 14 Demény István Pál: Európai-e a sámánizmus, keletiek-e a táltosmondák? Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 8. Kolozsvár 2000. 149. 15 Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp. 1925. 16 Kosa László: Ki népei vagytok? Bp. 1998. 187. Uő.: Néphagyományaink évszázadai. Bp. 1996. A magyarok, az erdélyi románok, a kárpátukránok, a szlovákok és a horvátok népi kultúrájának archaikus rétegei igen közel állnak egymáshoz. 47. 17 Uo.: 188. 18 Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje. Kecskemét 1994. 19 Bellosics Bálint: Hol van Attila sírja? Ethn. 1891. 20 Fehér Zoltán: Az ördögnek adott lányok. Bátyai hiedelmek és népmesék. Bp. 1987. 21 Henkey Gyula: Rusze környéki tatárok embertani vizsgálata. Antrop. Hung. XI. 1972. 22 Bartha Júlia: A keletkutató Győrffy István. Bp. 2001. Magyarország régi balkáni birtokai. Hajdú Zoltán: Az intézményes Balkán-kutatásnak és fejlődésének problémái. Pécs, 2003. 42
