Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 3. szám - Sárkány József: „A vágy”
Sárkány József „A vágy" Geszler Mária Garzuly egyike azoknak az alkotóknak, akik sok évtizeden át végzett töretlen, megalkuvás nélküli munkával hozták létre és építik tovább napjainkban is rendkívül gazdag, szervesen egységes, kiemelkedő minőségű és szellemiségű életművüket. Tajvantól Franciaországig, Finnországtól Törökországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Ausztráliáig tart egyetemeken előadásokat, művészeti centrumokban szakmai kurzusokat. A legjelentősebb múzeumi gyűjtemények mutatják kiállításukon műveit, rangos kerámiaversenyeken arat elismeréseket. „A csend építészete" Geszler Mária Garzuly pécsi kerámia-quadriennáléra küldött porcelánjai jelentették számomra az egyik legnagyobb meglepetést. Jól ismert plasztikái helyett egy teljesen más formavilágot képviseltek munkái. Vékony hasábokból épített ház-ikonok, némelyikben Geszler jellegzetes porcelánalakja, másikban apró, belül aranyozott, szakralitást sugalló tál, a padlón összetört, írott porcelánlapocskák. A falak nélküli házak kék-fehér-arany, hideg világa nem a nyitottság barátságosságát, hanem a védtelenséget sugározta számomra. És az sem segített, sőt erősítette a magány, az elhagyottság érzetét, ha a műveket egymás mellé helyezve épületcsoportot, utcát, háztömböt alakítottunk ki. Az elmúlás, az emlékezés Geszler munkásságának régóta meghatározó témája. Csellóformát idéző idolok, családi vonatkozású, archív fényképek, kották, versek, írások, vagy tárgyak a környezetéből, ismert motívumai műveinek. Csakúgy, mint a függöny, amely határolja, védi az otthont az idegen tekintetektől, de lehetővé is tudja tenni a külvilággal a kapcsolatot szándékunk szerint. A Csend építészete sorozat művei ezt, a függöny vagy fal általi védelem lehetőségét nélkülözik, kiszolgáltatottak. Többségük már elhagyott, s e vonatkozásban Geszler korábbi, 1992-től több alkalommal is felhasznált „Magányos pad" világát idézik. Utazás Geszler Mária Garzuly munkásságára különleges jelentőséggel hatnak utazásai. 1998-as kiállítási sikerét követően 1999-ben kapott meghívást Japánba, a Shigaraki Nemzetközi Kerámia Stúdióba, amelynek élménye meghatározó lett 61
