Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 3. szám - Ittzés Mihály: Móser Zoltán kalandozásai Kodály Zoltán országában

lttzés Mihály Móser Zoltán kalandozásai Kodály Zoltán országában Születésnapi köszöntő-félének (vagy inkább köszöntő helyett?) íródnak e sorok. Móser Zoltán ugyan szíve szerint tizenegy éves ciklusokban, a két azonos számjegyből álló számokkal méri éveinek gyarapodását, de a hetvenéves kort kitüntetetten kezelő társadalmi megszokás bizonyára őt is „megállásra" (ha az időt akár egy minutára is meg lehetne állítani!), visszatekintésre, körülnézésre, s talán összegzésre készteti. Reméljük, senki sem tartja méltatlannak, ha a Móser- életmű gyarapodását jó ideje figyelemmel kísérő, bár minden részletét nem ismerő néző-olvasó - vagyis e sorok írója - a maga elsődleges érdeklődési, kuta­tási területe felől próbálja megközelíteni eszmefuttatása „tárgyát". Fogódzónak, ahogy a cím mutatja, Móser Zoltánnak Kodály zeneszerzői és zene-folklorista életművéhez való viszonyát választottam. Nem erőltetett dolog azonban, ha a nagy mester szellemiségében keressük a kiindulópontot, hiszen Móser szépen kikerekedő életművének, írásainak és fényképeinek jelentős része közvetlenül vagy áttételesen nagyon is köthető Kodály „országához". E „leszűkített", ám önmagában mégis tágas terület termésének rövid szemlézé­sével kíséreljük meg bemutatni, vagy legalább érzékeltetni, s ezzel egyszersmind méltatni is a több műfajú kutató-alkotó több mint négy évtizedes munkásságát, kiemelve néhány jellemző vonását. Ezek közt elsőként tűnik fel a teljességre törekvés. Az tudniillik, hogy a választott vagy magát kínáló témát lehetőleg teljesen körüljárja: az egyes zeneművek értelmezéséhez azok térben és időben tágas hátterének lehető feltárása segítségével közelít. A hagyomány átértelmezé­se, a népdal, népzene műzenévé emelése, s ezzel a feledéstől való megmentése kétségtelenül egyik célja Kodály ihletett és mesteri alkotásainak. Móser keresi és meg is találja, majd elénk tárja a néphagyományból, a néprajzi kutatásokból, a történelemből, irodalomból, a képi ábrázolásokból azokat a momentumokat, amelyekkel értelmezni tudja önmagukban és összefüggéseikben a zeneműveket. Ez a szellemi archeológia - még ha nemegyszer laikusoknak és/vagy gyermekek­nek szól is — a magas szintű tudományos ismeretterjesztés műfajában jelentkezik. Ám a különböző forrásokból egybemert ismeretek új egységet, új minőséget hoz­nak létre, s ezt gyakran gyarapítja saját kutatási eredményeivel. De milyen is az az ország, amelyben Móser Zoltánnal barangolhatunk? Széltében-hosszában átéri a Kárpát-medencét, de túl is nyúlik azon messze 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom