Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 2. szám - Tornai József: Itt szült anyám ; Minden teremtmény ; Lelkierő ; A múlt ; Fátyolos lebegés (versek)
Tornai József Itt szült anyám Erdők, mocsarak helyett ipartelepek karolják át az én szülőfalumat, a már várost, hol több az autó, mint a kecske, a kerekes kút; televízió, mint a természeten ámuló ember. Dunai csónakázás helyett acélpályák vezetékein siklatott kishajók cápái a kiépített strandokon. Bevásárlóközpontok az apró boltok, sarki mészárszékek helyén. Elveszettnek hitt elektromos paradicsomába tér vissza Adám és Éva. Szaporodnak a telefonos, számítógépes házak az aszfaltozott utcán. Csoda: sok a gyerek. Irodalmi estjeimre csak néhány öreg, régi ismerős látogat el. A buli az a bűvös lánc, hova a fiatalok begyülekszenek a szaxofonok, dobok hangjára. A műkrisztus csak nézi fáradt lépteimet. Itt szült anyám? Melyik századdal ezelőtt történt, hogy piros szegfűcsokrot tett az istenlábakhoz hosszú-hosszú, forró imaként a kezem? Minden teremtmény jó-e, rossz-e, hogy gyerek-barátaim közül csak magam vagyok itt élve, és verssel etet-itat a Titok, kit Ady Istenének szólított? Nincs válaszom. A szavak, miket a Homály szája mond velem, vak feketeségből döbbennek föl 59
