Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 12. szám - Juhász Antal: Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban
Juhász Antal Életmód és művelődés a mórahalmi tanyákon 1968-ban 1968-ban szociográfiai adatgyűjtéshez kezdtem a mórahalmi tanyákon. Az idő tájt a szegedi tanyák településnéprajzát és népi építészetét kutattam. 18-19. századi térképeket tanulmányoztam, levéltárban búvárkodtam és idős embereket kerestem föl, hogy földerítsem, mikor, hogyan telepedett meg családjuk a határban. Első útjaim Ásotthalomra, Mórahalomra és Rúzsára vezettek, ahol Szeged városa az 1880-as évektől az 1920-as évek közepéig - tehát emlékezettel elérhető időben - parcellázta föl a közlegelőket. Adatközlőim emlékeit fölfejtve eljutottunk jelen helyzetükig: hogyan élnek, gazdálkodnak néhány évvel a „mezőgazdaság szocialista átszervezésének" nevezett változások után. A 60-as évek közepén éledeztek a korrekt társadalomvizsgálat lehetőségei. Tényfeltáró szociográfiai írások jelenhettek meg. Az enyhülést érzékeltük a néprajz intézményeiben is: a néprajzos muzeológusok továbbképzésére szociológusokat hívtak meg előadónak. Cseh- Szombati László a társadalomtudományi vizsgálatok módszertanáról, H. Sas Judit, Sipos Gyuláné befejezett és folyó kutatásaikról tartottak előadást. Vizsgálataik kiemelt tárgya az életmód, a művelődés, a szabadidő kérdésköre volt. Ilyen inspirációk nyomán készítettem tervet a termelőszövetkezetekben dolgozó családok életmódjának és művelődésének föltárására. 1967-ben kérdőívet szerkesztettem, és kutatópontnak Mórahalmát választottam. A kutatás helye és módszerei Mórahalom határát évszázadok óta Szeged város polgárai birtokolták, és 1730-ban került végleg a város tulajdonába. A kutatás bőséges írott és kartográfiai forrásanyagot tárt fel a Móra halmának nevezett homokdomb körüli szállásokról és tanyákról. A halomtól nem messze a város 1892-ben tanyai közigazgatási és kultúrközpontot létesített Szeged- Alsóközpont néven. Kápolna, rendőr- és orvoslakások, elemi népiskola, majd 1903-ban templom, gőzmalom épültek, szatócsboltok, iparosműhelyek nyíltak. A tanyaközpont kis faluvá és egész Szeged-Alsótanya vonzásközpontjává fejlődött. 1950-ben szervezték önálló községgé Mórahalom néven. Népessége a tanyakialakulás kezdeteitől szinte kizárólag szegedi származású. 1960-ban 6142 lakosát vették számba, a faluban 477, külterületén 1198 ház volt, és tanyákon élt a lakosság 70%-a. 1965-ben a községben egy kolhoz típusú termelőszövetkezet - az 1949-ben alapított Vörös Október Téesz és öt termelőszövetkezeti csoport: a Móra Ferenc, Virágzó, Homok kincse, Béke és Petőfi elnevezésű működött. Utóbbiakból később két nagy gazdaságot szerveztek: a Haladás és az Egyetértés Termelőszövetkezeti Csoportot. A Duna-Tisza közi Homokhátság gyenge és közepes termőerejű homokföldjein, ahol jelentős zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés folyt, a pártállam engedélyezte egyes típusú termelőszövetkezeti csoportok létesítését. Ezekben családi keretek között termeltek, és a termés meghatározott részét kellett a közösbe adniuk. Az ilyen típusú mezőgazdasági üzemeket utóbb szakszö90
