Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Orosz László: Két filmes vallomás (Katona József nyomában; Kettőség az életemben)

A pesti ügyvéd; Helye a kor irodalmában

„Engemet egy se tud, élek-e vagy halok."

A Bánk bán első kidolgozásának évében, 1815-ben tett Katona ügyvédi vizsgát, bizony csak szufficiens, vagyis elégséges eredménnyel. 1818-ig korábbi principálisa, Dabasi Halász Bálint ügyvéd irodájában dolgozott, 1819-ben talán egy másik pesti ügyvéd mellett, majd 1820 januárjában önálló ügyvédi irodát nyitott Pesten. Az irodalmi munkássággal nem hagyott fel, csak a drámaírással, és más műfajok felé fordult. Valószínűleg 1816-ban kezdett hozzá versek írásához, amelyeket 1818-ban bemásolt egy kis füzetbe, bizonyára azzal a szándékkal, hogy megjelenteti őket, erre azonban nem került sor. Versei élesen elütnek a kor szokványos érzelmes, szentimentális lírájától. Katona gondolatait az életről, létfilozófiáját foglalta versekbe. Költeményeinek gyakori ihletője volt a kérlelhetetlenül múló idő.

„Az a dicső idő, melly boldogítana, múlt - semmi! az soha már vissza nem jövend.

Múlt! Elraboltatott vagyon! sietve az öröknek éktelen nagy tengerébe folyt.

Nincs lódító erő. a Múltat és Jövőt melly öszvehajtaná abroncsba - nincs Remény."

Versei írásával egy időben kezdett foglalkozni Kecskemét történetével, engedélyt kért a városi levéltár használatára, ezt azonban nem kapta meg. így könyvekből volt kénytelen összegyűjteni azt a keveset, amit a település történetéről talált. Nem is készült el Kecskemét története, csak a Duna-Tisza köze honfoglalás előtti történetét tudta megírni, kéziratát apja adta ki négy évvel fia halála után, 1834-ben.

1821-ben jelent meg a „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?" című tanulmánya. Ebben felsorolta az okokat, a színház hiányát, a nemzeti dicsekedést, a nyomtatásbeli szükséget, a cenzúrát és a kritika hiányát. Említette azt is, hogy az író nem számíthat munkájáért jutalomra, s keserűen írta: „De ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyürészése, élelméről gondoskodik, és - elhallgat."

A kor legnevezetesebb magyar írói, költői Katonáról nem tudtak, nem is kereste velük a kapcsolatot. Kisfaludy Károllyal kölcsönösen vetélytársnak tekinthették egymást. Kisfaludy megsértődött Katonára Ilka című darabjáról írt, egyébként jóindulatú bírálata miatt. Főként azonban a dramaturgiai tanulmány néhány mondata miatt sértődhetett meg rá, amelyeket jogosan magára vett. „Az írónak, ha dicsőséget akar aratni nem jó alkotású, hanem csak dicsekedéssel teljes hazai drámát kell írni, most hát támadjon egy, aki e mód szerint írjon már Magyarország mindjárt megtalálta Félixét."

101