Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után
megmerevedett gesztusában, ruharedőzetében és egyszerűsített arcplasztikájában ismét újabb lehetőségek rejlenek".56 Egységes, szuggesztív megformáltságában a drámaköltő legjobb, legszínvonalasabb köztéri szobra. Mesteri térbehelyezését és a mű kvalitásait is érinti Goór Imre a város főépítészével, Juhász Istvánnal folytatott beszélgetésében. „Gyenge szobraink között, minőségével egyetlen kivétel az egyébként sokat vitatott, Vigh Tamás készítette Katona-szobor. /.../ Talán a legszerencsésebben elhelyezett szobrunk. Ha nem is tetszik sok embernek maga a mű, de a környezetalakítás és a színház melletti elhelyezés nagy körültekintésre utal."57 Katona József művei kiadásait, az ügyészi munkája során keletkezett iratokat, alkotásai kéziratait, személyes tárgyait és a róla fönnmaradt ábrázolásokat a 19. század második felétől gyűjtötték, számba vették Kecskeméten. Műveinek és életútjának állandó kiállításban történő megjelenítési szándéka erőteljesen merült föl 1960 körül, ám a „Hatvan esztendő óta újra és újra javasolt, legutóbb végleg elhatároztatott Katona József-emlékmúzeum most sem nyílt meg".58 Az 1960- as évtizedben még keresték a helyét a Megyei Könyvtár által (is) összegyűjtött Katona-gyűjteménynek.59 Ám legalább a kecskeméti Katona József Emlékház állandó kiállítását a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Katona József Múzeum, Miklós Róbert és Orosz László irodalomtörténészek az író születése 180. évfordulójára (1971. nov. 14.) újrarendezték. A tárlatban szereplő képzőművészeti alkotások (pasztellkép stb.) között kiállították egyetlen szoborként Tar István (1910-1971) szobrászművész Katona József mellszobrát, büsztjét.60 Ez a mű Tar István viszonylag kisszámú portrészobra (József Attila 1957, Ferenczy Károly 1959 és 1966, Berzsenyi Dániel és Petőfi Sándor 1961, Balassi Bálint 1969) sorozatának az elején helyezhető el. Leltári számának első tagjából nyilvánvaló, hogy 1957-ben, avagy előtte készülhetett. Talán leegyszerűsített formavilágával, a teljesen frontális beállításával ki is tűnik Tar arcmásai közül. Két elemmel összefogott fölső kabátjának a magas nyakú gallérral zártságot, bezártságot kifejező szűkszavú formarendjéhez szervesen illeszkedik a teljes szembenézet, lemondva a portréelőzmények sugallta háromnegyed profilos megoldásról. Közvetlenség, nyíltság és természetesség a sajátjai a fiatal Katonát megjelenítő portrénak. 56 Rózsa Gvula: Néni portré. - A Munkácsy-díj nemzedéke. Kokas Ignác, Vigh Tamás, Kondor Béla, Varga Imre. Bp., 1977. 98. 57 Kecskemét mai és holnapi arca. (Beszélgetés Kecskemét város főmérnökével - Az interjút készítette: Goór Imre. Forrás, 1978. szeptember, X. évf. 9. sz. 79-90. A Katona-szobor fejének fotója a borító belső oldalán, fényképezte: Kanyó Ferenc. 58 Heltai Nándor: Szabálytalan tudósítás a Katona-emlékévről. Aranyhomok, 1962. 20-24. 59 (j. f.) (= Joós Ferenc): Nem találnak végleges helyet a Katona-emlékkiállításnak. A Megyei Könyvtár által összegyűjtött anyag. Aranyhomok, 1962. 57. 60 Tar István: Katona József mellszobra, gipsz, M: 61 cm, j. n. PIM, ltsz.: 57.406.1 Leltárkönyvi bejegyzése szerint: „A Művelődési Minisztérium ajándéka". Miklós Róbert: A kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása. Katalógus. Szerk.: H. Tóth Elvira. Kecskemét, 1974. A katalógusban egész oldalas képen reprodukálták Tar István szobrát, ám a készülési és méret adatait nem tüntették föl. Tar István emlékkiállítása 132 művét fölsoroló katalógusa Műtárgyjegyzékében sem található a szobor. Tar István (1910-1971) emlékkiállítása. Katalógus. Bev.: Pogány O. Gábor. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1972. október. 91
