Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után
alakították volna" . Műveiben - és ez jellemzi Katona-szobrát is - „költői finomsággal képes a súlyos formákat a lebbenékeny könnyedség érzetével egyesíteni".46 Katona József szobrának sajátos, egyéni aurát kölcsönöznek a fölavatása körülményei. Legelőször is az, hogy Kecskemét legnagyobb fiának szobrát a másik legjelesebb fia, Kodály Zoltán47 avatta föl egy emlékezetes, a város kulturális históriájában is kiemelkedően fontos ünnepség nyitányaként. Akkor országszerte ünnepelték Kodály 80. születésnapját.48 Aznap este a Katona József Színházban Kodály-mű veket adtak elő, s előtte Illyés Gyula fölolvasta a Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című versét. Az 1962. december 16-án, Kodály Zoltán 80. születésnapján a zeneszerző a szoboravatáson elmondott rövid beszédében49 az ókori Memnon-legendára hivatkozik, mely szerint „ez egy olyan szobor volt, ha rásütött a felkelő Nap, megzendült, énekelni kezdett". Hozzáfűzi, most már konkrétan az avatandó műre vonatkozóan, hogy „ez a Katona-szobor afféle Memnon-szobor szerepének a betöltésére van hivatva. De akár rásüt a nap, akár nem, mindig énekelnie kell". Végső tanulságként így összegez Kodály: „bárcsak minél több fül hallaná e Memnon-szobornak az énekét, és hozzájárulna mindenki a maga részéről, hogy ne kallódjanak el a tehetségek, hanem kifejlődjenek, és még életükben elérjék diadalukat". Kodály óhajtását, jó szándékú ajánlását nem erősítette meg a Vigh-szobor fogadtatása. Több volt a fanyalgás, az el nem fogadása, még alacsony szellemi szintről és esztétikai ízléshiányról árulkodó vélemények is megfogalmazódhattak.50 Még a művészeti kérdésekben az átlagosnál tájékozottabbnak tűnő Hernády Gyula jogász, művészeti író, a Katona József Társaság titkára évekkel később, 1968-ban megjelent elemző kritikája is szakszerű kifejezésekbe rejtve, de tartalmaz jogtalan és indokolatlan kritikai megjegyzéseket.51 A szerző két fejezetben52 tárgyalja az alkotást. Bevezetőjében megállapítja, hogy „az avatóbeszéd szerzője 80. születési évfordulójával volt kapcsolatos", vagyis elhallgatja, nem írja le Kodály nevét. Hernády megállapítja, hogy a szobrászt „sem megbízói kötöttségek, sem ikonográfiái előképek nem kötötték, /.../ tárgyát szabadon kezelte". Szerinte Katona figurájában a szobrász „azt a pillanatot akarta közölni, amikor Katona József rádöbben arra, hogy a Bánk báni korral azonos az idegen elnyomatásban szenvedő saját korszaka, a XIX. 46 Kovács Péter: A tegnap szobrai. Életünk könyvek, Szombathely, 1992. 72-77. 47 Kodály és Kecskemét kapcsolatához: Heltai Nándor: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét. Dokumentumok, emlékek. Argumentum Kiadó, Bp., 2008. 48 Az Operaház előadta a Háry Jánost, „vasárnap délelőtt Kecskeméten ünnepélyesen felavatták Katona József nagyméretű bronzszobrát, /.../ majd a város ének- és zenekarai nagyszabású hangversenyt adtak a színházban a 80 éves Mester tiszteletére". Szegeden 19 énekkar 1500 tagja adott elő Kodály-műveket, vezényelt Vaszy Viktor. Kodály-ünnepségek és hangversenyek országszerte. Népszava, 1962. dec. 18. 49 Kodály Zoltán: A tehetségek érjék meg diadalmukat. Élet és Irodalom, 1963. jan. 5., VII. évf. 1. sz. 1. A Vigh Tamás-szobor közölt fényképén Kodály Zoltán, Illyés Gyula és Heltai Nándor látható. 50 A legszélsőségesebb, valójában Katona szellemiségéhez bántóan méltatlan: „nem tud fólállni", „ültében elhanyatlott", „részeg Katona". „Előre sajnálom szegény Vigh Tamást, az új Katona-szobor alkotóját, aki nem hordószónoknak; töprengő, nekilóduló-visszahőkölő embernek (Heltai Nándor kiemelése) állít emléket." Heltai Nándor: Szabálytalan tudósítás a Katona József-emlékévről. Aranyhomok, 1962. 20-24. 51 Hernády Gyula: Vigh Tamás Katona József-szobráról. Kiskunság, 1968/1-2. sz. 171-175. 52 1. A megbízás problémája, a jelentéstartalom és a befogadás 2. A kifejezési eszközök, a stílusegyenetlenség. 89
