Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után
tessék el azokkal. Mondta, hogy a színház azokat megfizetni nem tudja. írásos egyességet nem csináltunk, gyakorlás céljából mégis nekifogtam."29 A nem hivatalos megrendelés után Balanyi Béla tudatosan keresett mintát, megvizsgálta a rendelkezésre álló Katona-arcképeket a munkája elkezdése előtt, ahogy ez szobrászoknál természetes: „Előbb azon gondolkoztam, melyik volna az a kép, melynek alapján elkészítsem a másfél életnagyságú Katona József-fej szobrot. Már akkor ismertem a Roskovics Ignác festette képmás fényképmásolatát. A Horváth Döme által kiadatott Bánk bán-kötetben (1856) látható képmást és a Vakot Imre-félét is. Olvasva az 1930. évi kiadású, Hajnóczy Iván által szerkesztett Katona Emlékkönyvben Bartucz Lajos antropológus leírását a költő koponyájáról, temetéséről; és látva fényképeket a koponyáról három nézetből, azt állapítottam meg, hogy a Roskovics által festett kép közelíti meg a valóságot. Joós Ferenccel is beszélgettem erről, ő Katona Józseffel kapcsolatban sok adatot gyűjtött. Elmondta, hogy Katona József képmása a városi főügyészi hivatal falán függött a régi városházán. O talált olyan leltárt a város iratai között, melyben az almás kép szerepel. De sajnos ő sem tudta, hogy hova lett, mint ahogy a domborművet sem, amely a múzeum ajtaján belül, a szemben lévő falon volt. Az almás kép is akkor tűnt el, mondotta, mikor az új városházára költözött a főügyészi hivatal. Azt is elmondta, hogy Roskovics Ignác, amikor Katona József képének megfestéséhez fogott, összehívatta Katona József akkor élő rokonait, kik még akkor sokan voltak. Azokkal, akik még a költőt látták, kiválasztotta azt a személyt, ki a költőhöz hasonlít. Több személyt jelöltek meg, abból választotta azt ki, akiről egybehangzóan állították, hogy az olyan. /.../ Úgy határoztam, hogy a Bartucz-féle leírást, a koponya fényképeit és a Roskovics-féle ábrázolást használom a fej megmintázásánál. Előbb a koponyát mintáztam meg, és azután raktam föl a részleteket. Amikor a fej készen volt gipszbe öntve, akkor fogtam a dombormű mintázásához, szintén másfél életnagyságban. Az is elkészült 1953- ban, és utoljára kezdtem a Madách-fej megmintázásához. Közben Hetes György elment Kecskemétről, az utóda nem tudott a megállapodásunkról, de Katona fejszobrát átvette a színház, úgy emlékszem, hogy a színészklubba került. A dombormű30 és a Madách-fej megmaradt." Balanyi Béla már nem emlékezett pontosan: Katona-szobrát nem vette át a kecskeméti színház 1953-ban, s így az szerepelhetett a Nagykőrösi Képzőművészeti Kör (Rácz József rajztanár tanítványai munkái) 1954-es kiállításán. A nagykőrösi múzeumban megmaradt korabeli fényképen jól látható, hogy a domborművel azonos fölfogásban készült, talán arányosabb a büszt, mint a dombormű kissé hosszúkásra nyújtott fejformája. Balanyi Béla szobrát nem találtam a kecskeméti Katona József Színházban, ám az 1970-es évtized elejétől a bal oldali páholyfolyosón található Imre Gábor (1890-1976) szobrászművész Katona József-szobra.31 Imre Gábor 1929-ben két pályaművel vett részt a Katona-síremlék pályázaton. Évtizedek múlva - valószínűleg a pályázat tanulságait is fölhasználva - egy jól mutató, erőteljes felsőtestű, kitelt arcvonásokkal megmintázott figurát - elsősorban ő is a Roskovics-festmény mintáját követte - állít elénk Katonaként. Bajuszos, szembenéző, magabiztossá29 Balanyi Béla gépírásos levele a szerzőhöz, kelt Nagykőrös, 1986. nov. 5. 30 Balanyi Béla: Katona József, 1953, gipsz, 66,5x53,5 cm, j. b. 1.: Balanyi B. 1953. 31 Imre Gábor: Katona József, gipsz, 66*70 cm, j. n. Bal oldali páholyfolyosó, Katona József Színház, Kecskemét. 85
