Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

A következő Katona-arckép egy tusrajz, amely először megjelent a „Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közös könyvkiadási megállapodása keretében" a bukaresti Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó Bánk bán-kötetében. „Készült 10 000 példányban, a Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest számára". A könyvben, a szennycímlap után, különálló lapon, műnyomó papíron adják Abodi Nagy Béla (1918-2012) festőművész 1959-ben készítette Katona-arcmását. Ennek sajátos vonása, hogy nem a Rohn- és Barabás-féle háromnegyed profilos ábrázolást választotta, hanem e beállítástól eltérőt, Radoné Hirsch Nelli 1905-ös arcmásáét, amely az ábrázolt jobb arcát teljesen, míg a balt kis részletében meg­mutatja, ahogy a háromnegyed profilos kép konvenciói ezt megkövetelik. Abodi ezt vette mintául. Az ő Katona-arcán, alsó ajkán és homlokán megjelenő tus-csí- kok és a hajának expresszív-izgatottan mintázott jellege kontrasztál a nyugodt, higgadt, illúziómentes szemlélődést sugalló arccal.15 Abodi számos romániai, erdélyi magyar könyv elkészítésében vett részt: címlapokat, borítókat tervezett, illusztrált, és jelentős írók, költők (Zrínyi Miklós, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, kortársai közül pl. Bajor Andor) arc­másait16 újrafogalmazta. Természetesen nem minden esetben sikerült olyat létre­hoznia, amely a megrendelő kiadó elképzeléseivel is teljesen megegyezett volna. Pedig Abodi mindig lelkiismeretesen járt el: fölkutatta és tanulmányozta a kép­előzményeket, és alaposan tanulmányozta az író művét. Fönnmaradt a Katonáról készített első munkája, a kiadóhoz benyújtott terve, amelyet nem fogadtak el.17 Ezt a Katona-arcot fekete árkok, erős duktusokkal fölrakott tusháló árnyalja. Izgatott ecsetvonásokkal létrehozott felületek (pl. a homlok) a konok tekintetével együtt összességében komor, megkeseredett arcot mutat. Nyilvánvalóan a kife­jezés erőssége, fölfokozott jellege miatt kérhette a kiadó Abodit, hogy a komor, lehangoló arcképet hangolja át konszolidáltabbra, a kiadónak megfelelőbbre. S Abodi ezt - ahogy a megjelent arcmás mutatja - természetesen megtette. Ahogy a romániai, erdélyi magyar kiadványokhoz, úgy a magyarországi­akhoz sem akarták az 1960-as évtizedben használni már a 19. századi Katona­arcmásokat. Egy-egy kiadó mellett ekkor már több illusztrátor is dolgozott, ilyen volt pl. a Szépirodalmi Kiadónál18 a kiadót vezető Illés Endrével tartott szoros személyes kapcsolattal alátámasztva Borsos Miklós (1906-1990) szobrászművész illusztrátori tevékenysége.19 Borsos hidegtűtechnikával készített Katona József 15 Katona József: Bánk bán. Bev.: Antal Árpád. Abodi tusrajza j. b. 1.: ANB 59 Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, é. n. Ugyanezen arckép megjelent még: Katona József: Bánk bán. Tanulók Könyvtára. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1962. 16 Bajor Andor: Abodi Nagy Béla. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1968. 17 Abodi Nagy Béla: Katona József, 1959, tusrajz. A rajz 16,6x12,4 cm nagyságú fényképen, kartonra ragasztva. A rajzon j. j. 1.: ANB 59. A kartonon az arcképfotó fölött „Editura Kriterion" föliratú, piros színű körbélyegző lenyomata (Mgt., Bp.). 18 „1960-ban kaptam komoly és rendszeres illusztrátori megbízásokat a Szépirodalmi Könyvkiadótól. /.../ Körülbelül nyolcvan kötetet rajzoltam, illusztráltam." Borsos Miklós: A toronyból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979. 127. Lásd még: L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1989. 72. 19 Borsos Miklós kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1968 október. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Vayerné Zibolen Ágnes. Bp., 1968. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom