Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Hermann Zoltán: Idegenek (Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról)
sokká alakított megszólalásai: a dráma ugyanis kifejezetten alkalmas a vitahelyzetek színrevitelére, és adott esetben a konfliktusok feloldásának elkerülésére is; az eszmék olykor túlélik - mint Kisfaludy Károly Stibor vajdájában - a drámában elbukó, megsemmisülő képviselőiket. Nagy Imre az 1810-es évek drámairodalmáról szóló könyvének A patrióta hős tévedése című fejezete19 - a könyv egyébként általánosabban, az állam- és nemzetkoncepciók ritualizációja, a lojalitás és a lázadás, a közösség és az egyén összeütközései felől elemzi az előbb említett drámákat - a Zách Klára és a Bánk bán cselekményvezetésének párhuzamairól írva kiemeli a magyar/idegen ellentétből származó árnyalt konfliktusok jelenlétét: az öccse kedvét kereső idegen királynő személyét (Kázmér-Erzsébet, Gertrudis-Ottó); a lojális nagyurat (Zách Felicián, Bánk), aki a fiatal nőn (Zách Klára, Melinda) elkövetett erőszak miatt a királyné merénylője lesz; az idegen uralom ellen lázongó egykori bajtárs (Keszi Berenda, Petur) ideiglenes megbékéltetését; a király (Károly Róbert, Endre) ítélkezését az ötödik felvonásban stb. Ha — áttételesen Szemere Pálra hivatkozva20 - tudomásul vesszük, hogy Katona kezében megfordult Kisfaludy Károly Zách Klárájának 1812-ben már elkészült kéziratos változata, feltételezhetjük azt is, hogy ismerhette Kisfaludy Sándor 1814-re elkészült Bánk-drámájának tartalmát vagy kéziratát, vagy a II. András című másik kidolgozást.21 Valószínűbb persze, hogy a Kisfaludy Sándor által írt Bánk készült az 1819-es Katona-kidolgozás ismeretében. Nagyon különös benyomása lehet az olvasónak, ha Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámáját egymás után olvassa. A Katona-féle Bánk bán értelmezéstörténetének „enigmatikusságát" (Sőtér István kifejezése), dramaturgiai eldön- tetlenségeit - amelyekbe inkább látni bele a lehető legerősebb színpadi hatás elérésének írói szándékát, mint dramaturgiai ügyetlenségeket - hiába keressük Kisfaludynál. Minden Katonánál hiányosnak tetsző motiváció, a szereplők cselekvéseiből vagy cselekvésképtelenségéből (Bánk-Hamlet?) kiolvasható lélektani ok Kisfaludynál rendre magyarázatot nyer: a királyné cselekvéseit a zsidóknak való eladósodás kényszere mozgatja; Gertrúd (sic!) királynő Bánk feleségének megerőszakolására szinte felhecceli öccsét, a kalocsai érseket; a királynő meggyilkolása pedig egyenesen Bánknak a nemesi értékrendet a király elébe helyező, apologetikus eszméinek a következménye. BANK Gertrúd Királynénk által meg újjul az a' seb, mellyet első Királyunknak idegen felesége ejtett a Hazán. Csak az a szerencse, hogy ez mégis reményekkel biztató Királyfiaknak Annya. 19 Nagy Imre, Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái, Bp., Argumentum, 1993. 94-101. (Irodalomtörténeti füzetek 131.) 20 i. m. 96. 21 Kisfaludy Sándor drámáját a továbbiakban ebből a kiadásból idézem: Kisfaludy Sándor minden munkái VI., kiadja Angyal Dávid, Bp., Franklin, 1892. 57-184. A II. András fennmaradt szövege: 549- 567. (A Kisfaludy Sándor Saulijából vett idézetek helyét a továbbiakban a KS jelzéssel és a hivatkozott kiadás oldalszámaival jelzem.) 46
