Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Hermann Zoltán: Idegenek (Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról)
A' Magyaroknál, minden nyerseségök mellett is, kevés ugyan, de szép vonásira találunk övéik eránt emberséges érzeménnyeiknek. Az idegenekkel való párosodást vérök' rongálásának, megfertőztetésének tartván, Feleséget csak a' magok' nemzettségökből vettek. [...] E' megörökösödött szokásból folyt 1. Mátyás Király' boszonkodása is a' Csehek, és Németek ellen, hogy honniival házasságokba, 's sógorságba kezdettek keveredni... (74.) A Bánk-Melinda és a király-Gertrudis viszonyra ebből a szemszögből - a kirekesztés nézőpontja felől - is érdemes egy pillantást vetni: artikulálódik tehát olyan vélemény is az 1810-es évek végén, amely szerint az idegen csak rossz lehet. Az 1819. évi 11. számban válaszcikk jelenik meg - Gömbös Antal, Vas vármegyei táblabíró, költő, az 1819-ben megjelent Kemenesi Lyra című verseskötet szerzőjének írása - A' Nemzetiségről. Az 1817diki Tud. Gyűjt. 1-ső Kötetjének 57-dik lapján közlőtt gondolatokra szolgáló Észrevételek18 címen: ...kevés Nemzet mondhatná maga felöl a' világon azt: hogy ő legelső társaságbeli egybe szerköztettetésének üdéitől fogva, mai napig, eredeti fajának, nemzetségének, alapos törvényeinek, alkotmányának, szokásainak és intézeteinek tisztaságában és szüzességében meg-maradott, vagy megmaradhatott volna, a' mellyekböl önként következik, hogy minden élő nemzeteket vagy Népnek - vagy tsak Országnak - vagy Statusnak - vagy Plebsnek kelletnék neveznünk, mert a’ T. Szerző Ur ideája szerént való Nemzetet, a' most élő világban, híjában keresünk (48.) Hogy minden egyes polgár hazáját igazán szerethesse, 's ez által Nemzeti lelket ruházhasson magára, elkerülhetetlen szükség; hogy a' Haza is szeresse ötét; vagy azon társaság, mellynek tagja, személyét és birtokát hathatós védelme alá vegye: [...] néki a' polgári társaság' czéljaival megegyező szabadságot engedjen: felesleges adóval ne terhelye - polgári érdemeit megjutalmazza. [...] Ha ezen jó téteményekben részesül az ember, boldognak valla magát, 's sorsával megnyugszik, vagy legalább megnyugodhatik, 's szereti azt a társaságot, mellyben ő él: Nemzeti lelket ruház magára: Nemzetté lesz. - Ha nem részesül, boldogtalannak nézi magát, zenebonáskodik; fellázzad a’ társaság ellen; a' Nemzeti lelket levetkőzi: nem szereti hazáját, 's nem forr öszve egy Nemzetté (57-58.). Katona drámája, a dráma végkifejlete tehát ebben diskurzusban kifejezetten Kultsár István, a Berzeviczy-cikk szerzője és Gömbös Antal érveléséhez hasonlít. Petur békétlen összeesküvőinek - a frigyeseknek: ahogy Bárány Boldizsár említi őket - drámai szólama ugyan megjeleníti az 1810-es évek polémiáinak kirekesztő regiszterét, de a Bánk bánt értelmezéstörténeti hiba ezzel az egyszerre meráni- és boióth-ellenes hanggal azonosítani. Az 1810-es évek drámairodalmában művek egész sorát kell újraolvasnunk, hogy az idegen politikai-ideológiai definícióit számba vehessük: Bolyai Farkas Mohamedje (1817), és az ennek újraírásaként keletkezett Kisfaludy Károly-dráma, az Iréné (1820), a Stibor vajda (1819), vagy a Zách Klára (1812/1820), Kisfaludy Sándor Bánk bán)a (1814/1824) mind ennek a diskurzusnak a drámai konfliktu- 18 18 Tudományos Gyűjtemény, 1819/11. 43-64. 45
