Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Hermann Zoltán: Idegenek (Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról)

Az Emberiség tudniillik egy ollyan Egész, ollyan Világ, mellynek elementumi az egyes emberek, a' kik egymással egyesülvén külömbféle testeket (corpora moralia) formálnak. Valamint pedig a' természeti (physikai) testeket orgánosokra és orgántalanokra [...] felosztjuk, szint' úgy a' morális testek (vagy corporátiók, társaságok) között-is azt a’ külömbséget találjuk. A' Népek tudniillik az orgántalan testek, a’ Nemzetek pedig igen-is orgánosok. Az orgántalan testeknek részei tsak physica attractio és repulsio által, vagy mechanismus és külső erő által állanak öszve, mint aggregátumok, gyü- levészek, formátlan maszszák, vagy legfellebb mint physikai és chemiai szerek, ügy szintén a' Népeket-is tsak külső hatalom vagy másunnan eredeti 's reájok ruházott kormány ozás formája ragasztja öszve, 's tartja együtt. — Ellenben az orgános testek önnön magokból, a' bennek lakó Organismus vagy-is orgános-erő által élnek, formálódnak, tartatnak. Ezen belső önkéntmunkás élet-principium az orgános testekben minden változásokat, mozgásokat és functiókat előhoz 's a' külső befolyásokat maga természete szer ént meghatározza, az azokból származó akadályokat és sérelmeket elhárítja és helyrehozza, minden idegen elementumot vagy az Organismus természetéhez hasonlóvá teszi, (assimilat), vagy, ha oda épen nem fér, árthatatlanná teszi, avagy a' testből egészszen kiveti (60.).

A nemzet organikusságának (értsd intézményi és kulturális szervezettségének) és a nemzetiség szervetlenségének érvei mögött nem nehéz a regionáliskulturális dominancia gondolatát felfedezni. Különösen érdekes a cikkben használt, kémiai eredetű terminológia, nem is szólva az asszimilációs kényszer emlegetéséről az idézet végén. Ennél is harciasabb hangot üt meg, a magyarság számbeli és kulturális fölényét hangsúlyozza, és az „organikus" elv alapján kéri ki magának a szlovákok nemzetalkotó képességét az Észrevételek a' Posonyi Tót Újság' kissebbítő Homlokírása ellen]/í című hétoldalas cikk, amely a Tydennjk fejlécében fedez fel nemkívánatos tendenciákat: „Császári, Királyi Nemzeti Újság".

Én Magyar Országban Magyar Nemzetet es mérek, szívesen megvallom azomban, hogy ezen Nemzetet a' felyessebb számú Uralkodó Magyarok, Honnyunkban békessége- sen lakozó, 's talán részről mégis magyarosodott 's characterizálódott Tót, Német 's a' t. atyafiakkal együtt formálják, minden mái virágzó Nemzetek’ példájára: mellyek eleve maroknyiak, csak belső szaporodás, 's Külföldiek' öszszelegyedése által nyomulván előbbre, lettek nagyokká. (118.)

Mi magát az Újságot illeti helyben-hagyója, sőt magasztalója vagyok, ha czélja a' Szerzőnek: Magyar Országi Tót atya-fiainak buzgón ajánlani; hogy hová hamarább iparkodjanak Magyar Lelki Pásztorokat, 's tanító Mestereket faluikba szerezni: 's ezek által sarjadzó gyermekeiket a' Magyar nyelvre tanitatni:— Ha czélja az olvasás' megkedvelte- tése, tudományos esméretek’ elterjesztőse, Magyar nyelv' buzgó javallása által kedves Tót atyafiait, Magyar Hazafiakká, hasznos polgárokká formálni (123.). 14

14 Tudományos Gyűjtemény, 1817/12. 117-124. Szerzői: E. P. és N. P.

43