Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 10. szám - Pintér Lajos: A Nap szerelmese
Pintér Lajos A Nap szerelmese Balázs János festményeihez Balázs János negyven reprodukciója fölött ülök. A legtöbbjét Tóth István ceglédi fotóművész fényképezte, és küldte el számomra. Sajnos ezeknek címét nem őrizte meg az emlékezet. Egyet viszont a Wikipédia közöl, s ennek címe is van: A Nap szerelmese. Kinyomtatom a szócikket, és a papíron már csak fekete-fehérben előttem a kép. Eltűnt, megszűnt a varázslat: oda lángoló pirosai, zöldjei, kékjei, narancssárgái. Oda színei, amelyek lángra lobbantják képeit. Valóban ez ő, a Nap szerelmese. Ennek a tanulatlan naiv festőnek úgy ragyog- tatja színeit a fény, ahogy csak a legnagyobb klasszikusokét, Czóbel Béláét, Konjovicsét. Innentől a Wikipédiára hagyatkozom, és szinte szó szerint ide idézem életrajzát. 1905-ben született Alsókubinban, 1977-ben hunyt el Salgótarjánban, roma származású magyar költő és festőművész. A magyarországi roma költészet és festészet úttörő egyénisége. Már gyermekkorában rajzolt, majd évtizedekre abbahagyta, és csak időskorában, 1968-ban kezdett el ismét dolgozni. Mágikus hatású műveiben belső víziói ötvöződnek a cigány mesék misztikus világával és a valóság elemeivel. Balázs János nagyapja és apja is ismert prímás volt. Ötévesen félárván maradt, és a Salgótarján központjában lévő pécskődombi cigánytelepre került családjával. Itt a többi cigánnyal együtt maguk tákolta putrikban élték életüket. Balázs János iskoláit csak elkezdte, nem tetszett neki az ottani kötöttség és szigor. A harmadik osztályba már be sem iratkozott. A felnövő, nyugtalan természetű legény afféle ezermesterként tengette életét: hangszert javított, kéményt tisztított. Harminchét évesen vitték ki a frontra, 1944-ben hadifogságba esett, és három év rabság várt rá a Szovjetunióban. A hadifogságból régi lakhelyére tért haza, és Salgótarjánt többé nem hagyta el. Senkit nem engedett magához, mogorva remeteként kezdett verselni és festeni. Az erdő élteti, gombát gyűjt, elhullott gallyakat szed, erdei gyümölcsökkel táplálkozik. A putriját egyedül a gyerekek látogatják, akik látva rajzait, rábeszélik a festészetre, és ők viszik neki a hozzávalókat: festéket, vásznakat. 97
