Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 1. szám - Kabdebó Lóránt: "Nézzünk magunkba békén" (Kiss Benedek verseiről)

Megélt élmények átgondolása, rendszerezése és poétikai átélése számára minden egyes verse. Benne foglalva a nemegyszer vitatkozó bibliai Isten-közelség és a hazai vallásos élet falusi-nemzeti hagyományainak átvétele, természetességgel való magáévá élése. Miként ugyanennek a közösségnek hagyományos szerelmi és családi kötelezettségű továbbélte- tése úgyszintén. Ennek az összeolvadó eseményességnek és az új kihívásokra keményen megválaszoló életmód-alakító versbéli formálásnak mesterpéldáit teremtette meg költői pályája során. Ekként annak a nemzedéknek egyik reprezentatív személyisége, amelynek tagjai a hagyományt megbontó életmódbeli erőszaknak hatására keményen visszavágtak, az élet új eseményeihez alkalmazkodva, de a hagyomány értékei mellett határozottan kitartva példázatos élet-jeleneteket formáltak verses formákká. Olyan költészetet alakított, amely minden egyes mozdulatát az életnek össze kívánja hangolni a hagyományos emberi életmód modellel.

Kiss Benedek verseit olvasva az élet szabadon megéléséhez bolondul-szenvedélyesen ragaszkodó hagyományos emberi élet képét kaphatom. Mely kapcsolódik az emberiét öröklött hagyományaihoz, és ezeket a maguk természetességében tovább is akarja örökíteni. Istennek tetsző módon, a földi létet a maga gyönyörével összefogva. Nyugtalanul a nyugalom átélésére törekedve. Megnyugodva benne, ami adatott a számunkra. így vagy úgy. Háborogva, de természetesen beleilleszkedve a világ rendjébe. És mindezt a költészet hagyományos szabályai szerint méltósággal összegezve. Megkínlódva és elgyönyörködve. Kiszakítva a létezés folyamatából az egyes ember számára elérhető esemény-rendet. Szenvedélyesen kikövetelve ezt. És elfogadva ennek természetes rendezettségét. Rúgva- harapva a korlátok ellenében, betöltve bölcsen mégis a létezésből fakadó elvárásokat.

104