Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös
katolikus jászok birtokolták. A kocsmáros azonban nagykőrösi lehetett, mit a fogadós - Nagykőrösön megtalálható - „Dömötör" családneve bizonyíthat. Valójában a csárda Nagykőrös város Tetétlen pusztáján épült fel, s a város haszonvételeit gyarapította. Például a városi tanács kihirdette 1850. január 25-én, hogy „A' város alsó Tetétleni csárdája folyó februarius 15m dél előtti Istentisztelet után a' Városházánál haszonbérbe adandó. "18 Petőfi költeményeiben említ pusztai csárdákat, de a „Kaparási csárda" helymegjelölése nem válik ismeretessé azokban.19 Nem valószínű, hogy a költő járt a nagykőrös-kocséri országúton, de az sem, hogy Ceglédről Abony felé szekéren vagy gyalog közlekedett volna. Abony és Cegléd határán is - az országút mellett - „Kutyakaparó" csárda létezett a XIX. században. A ceglédi főbíró jegyzőkönyvében például 1827. június 28-án jegyeztek fel egy bűnesetet, amely ,,a' Czeglédi Határban lévő úgy nevezett Ketskési vagy Kaparási Csárdánál a' Szolnoki Utón" történt."20 A Kecskés vagy Kaparási csárdát és a körülötte fekvő földterületet Cegléd városa rendre bérbe adta árendánsoknak.21 A ceglédi Kaparási csárda is fontos útvonalban helyezkedett el, amelyen a Tiszántúlról, így Mezőberényből érkező - ahol Petőfi Sándor rokoni látogatásokat tett - kocsik, szekerek is közlekedtek.22 Ez a csárdaépület jó állapotban lehetett, mert az árendáns kötelessége és érdeke volt a karbantartása is, hasonlóan a másikhoz, amely - szintén Mezőberény felé vezető forgalmas út mellett állt Tetétlen és Kocsér puszták határán. Arany János nagykőrösi gimnáziumi tanársága idején két alkalommal - 1852-ben és 1855-ben - járt tanártársaival Tetétlen pusztán, Inárcsi Farkas Elek körösi földbirtokos meghívásának eleget téve. A Nagykőrösről vezető s a Törteli útból Kocsér felé kiágazó út a Kutyakaparó csárda mellett vezet Tetétlenre, azaz a költő láthatta a csárdát, netán meg is fordulhatott benne. Amennyiben Petőfi Sándor erről a csárdáról írt volna költeményt, az bizonyára nem kerülte volna el Arany János figyelmét, de a többi tanártársakét sem, hiszen köztudottnak kellett volna lenni számukra is, hogy a jeles költő, Petőfi Sándor járt ott, vagy arról a csárdáról emlékezett meg költeményében.23 Arany János Tetétlen pusztán járva három verset írt. A „Tetétleni halom" címmel a honfoglaló Árpád vezér hagyománya ihlette meg a Nagy-Pengyom halom láttán, valamint az 18 Pest Megyei Levéltár Nagykőrös Város Hirdetmények jegyzőkönyve 1849-1850. 19 Petőfi Pesten, 1847 januárjában írta a „Kutyakaparó" című költeményét. A rozzant csárda, a római katolikus Félegyháza és környékén található pusztai csárdák látványa is hathatott a költő élményvilágára. Petőfi Sándor, 1951. 135-139., 375.; A kérdéssel kapcsolatban lásd Petőfi Sándor, 2008, 304-305. 20 PML CgV Bírói végz. Jkve 1826/27.196. sz.; Vö. Novák László, 1982 b., A később épült vasútvonal kereszteződése melletti megállóhely környékén, a 4-es számú országút mellett állt, de elbontásra került az állami gazdaság területén a XX. század második felében. 21 „Bába András által haszonbérlett Ketskési csárdához tartozó szántó földben van mintegy 90 véka alá való kukoritzának való föld..." - jegyezték fel 1851. március 9-én, majd 1851. augusztus 3-án arról szerezhetünk tudomást, hogy „Bába Molnár Andrásnak múlt Pénteken a házátul a Kaparási Csárdáig a Kotsijárul egy fejsze le esett..." PML CgV Hirdetmények Jkve 1851-1853. 22 Itt szükséges említést tenni arról, hogy egy bűneset kapcsán Cegléd város tanácsa hasonló esetet dokumentált 1851. június 1-jén: „Mező herényi lakoss Mezey Mihály kotsiján volt Gyapjú mennyiségbül f. évi Május 31& viradora a Czeglédi határban levő Kaparási Csárdánál zsákostul edjűtt levágván el lopták 1 mázsa 71 font gyapjút..." PML CgV Hirdetmények jkve 1851-1853., 15. sz. 23 A tetétlen-kocséri határszél csárdája napjainkban is őrzi Petőfi emlékét. Az egykori csárda, kocsma falán elhelyezett márványtábla emlékezteti az arra utazókat, hogy Petőfi Sándor ott járt, s idézi fel a Kutyakaparó című vers sorait. 42
