Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - "Számunkra Nagyvárad nem külföld…": Szakáli István Loránddal Rigó Róbert beszélget
re érdekelt. A mai napig azt gondolom, hogy a magyar nemzetpolitika mindaddig gyenge lesz és sérülékeny, ameddig nem találjuk ki azt, hogy miként lehet az együttműködés - mármint a magyarországi meg határon túli magyarok közötti együttműködés - gazdaságilag is megalapozott, kölcsönös érdekek és előnyök elvén nyugvó. Azt gondolom, hogy 1990, vagy akár már 1988-tól kezdődően Magyarországon nagy figyelmet fordítottak a határon túli magyarságra, általában a nemzetpolitika kérdésére, de sajnos mindig elhanyagolták ennek a gazdasági dimenzióját. Márpedig azt gondolom, hogy ez a rendszer, ez az együttműködési rendszer csak akkor lesz fenntartható és hosszú távon stabil, hogyha ebben a szereplők a gazdasági érdekeiket is összehangolják és a kölcsönös előnyök elve alapján működnek együtt.- Azért nagyon érdekes amit mondasz, mert Melegh Attila, akivel a KSH-ban beszélgettem, a migráció okaként ugyanezt emelte ki, hogy a gazdasági szempontok és a kapitalizmus működési elvei a meghatározóak, tehát azok mozgatják az embereket.- Mondok egy példát. Ha arra gondolunk, hogy mit szeretnénk mi, hogy miért folytatunk nemzetpolitikát. Erre azt a választ lehet adni, mert vannak bizonyos elképzeléseink, hogy miként szeretnénk látni a Kárpát-medencei magyarságot, mondjuk ötven vagy száz év múlva. És abban talán összhang van a szereplők között, hogy az a célunk, azért folytat Magyarország nemzetpolitikát, mert szeretné, hogy a határon túli magyar közösségek, az ottani magyarok megmaradjanak, és a jövőben is legyenek ott magyarok. Mert csak akkor biztosítható az, hogy a Kárpát-medencét valamennyire a magyarság számára fontos területként definiáljuk a jövőben is. Tehát ha Erdélyben már nem lesznek magyarok, akkor onnantól kezdve mit fogunk mondani: azt, hogy szép Kolozsvár, szép Nagyvárad, vagy szép Torockó, de ott már nincsenek magyarok? Ezt nem szeretnénk. Tehát az a célunk, hogy ott éljenek magyarok a jövőben is, hogy oda mindenkor „haza" tudjunk menni. Szerintem ezért támogatja Magyarország a határon túli magyarokat. Ha a migrációról beszélünk, azt gondolom, hogy természetesen vannak vis maior helyzetek, vannak háborúk vagy olyan konfliktusok, ami nagy migrációt generál, elég csak most Szíriáról vagy Irakról beszélni, vagy beszéljünk a Trianon utáni helyzetről, amikor nagyon sok magyar elmenekült, meg se várta a bevonuló román csapatokat. Manapság, ami a legnagyobb veszély a határon túli magyarságra nézve az, hogy elvándorolnak, tehát elmennek onnan, vagy beolvadnak, asszimilálódnak. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. A legnagyobb probléma az nem a kisebbségi, vagy a nyelvi, vagy a kulturális jogokból fakad, hanem abból, hogy ugyanolyan rosszul élnek ők is, mint az ottani többségi társadalom. Olyan adatokat hallhatunk, hogy több millió román dolgozik Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, ami főleg a rossz gazdasági helyzet következménye, így máshol próbálnak boldogulni. Miért gondoljuk azt, hogy az ottani magyar meg csak azért ott fog maradni, mert őt fűti a hazaszeretet vagy a nemzeti érzés? Nem, ő is elsősorban pénzből él, neki is anyagi gondjai vannak, ő is a gyerekének a jövőjét szeretné biztosítani, és hogyha erre nem lát lehetőséget, akkor el fog onnan jönni.- Igen, a magyarországi magyarok közül is sokan elmennek.- A magyarországi magyarok is elmennek, és ebben az esetben az a jobbik eset, hogyha az az erdélyi vagy vajdasági magyar mondjuk Magyarországra jön. De az Európai Uniónak annyi hatása mégiscsak van meg következménye, hogy most már választhat. Ha ő eléggé tehetséges és eléggé bátor és kockázatvállaló, akkor nem áll meg Magyarországon.- Magyarországon csak annyi előnye van, hogy beszéli a nyelvet, de ha már elszakadt az otthoni közösségtől meg az ott tartó erőktől, akkor mi tartaná itt? 117
