Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Gyarmati György: "Közénk valók, hozzánk tartoznak": Kettős migráció Magyarország keleti és nyugati határán, 1988-1989 folyamán

A felidézett történetek, illetve a magyar-román szomszédsági fürkészések ugyanazon időkörben zajlottak, amikor Budapesten, a Balaton környékén és a Dunántúl nyugatra néző tájain nagyszámú - és folyamatosan gyarapodó - keletnémet turista, nyaraló aspirált státusváltásra: arra, hogy engedjék őket kiutazni a magyar hatóságok Ausztrián keresztül az NSZK-ba.36 Ha azt nem is mondhatjuk, hogy az eufemisztikusan Annus Mirabilisnek elkeresztelt évben kettészakadt volna Magyarország, az bizonnyal állítható, hogy ekkoriban a Duna két oldalán egyaránt tömeges, ám eltérő karakterű kettős migráció zajlott egyidejűleg. Magyarország nem csupán nyugat felé, hanem keleti irányban is határt nyitott - társadalmi nyomás, etnopolitikai szolidaritás okán arra kényszerült -, ám ez utóbbihoz nem akadt együttműködő partnere a túloldalon. A magyar kormány már a genfi menekültügyi konvenció ratifikálása előtt is elkezdett beletanulni a más államok polgárait toleráló, idegenrendészetileg önállóan gondozó, „befogadó" menekültpolitikába.

A vizsgált tárgykör politikai háttértörténetében Nicolae Ceau§escu 1989. karácsonyi bukása jelentett cezúrát. A Román Kommunista Párt 1989. novemberi kongresszusáról készített jelentések egyike arról informál, hogy - bár nyilvánosan nem pertraktálták - az év folyamán zajló keletnémet, csehszlovák és magyar társadalmi-politikai változások „sokkszerűen hatottak a román vezetésre".37 A magyar-román viszonyról a kormány számára készített külügyminiszteri tájékoztatóban már az olvasható, hogy „a Romániában élő magyarság helyzete tarthatatlan", mindazonáltal kapcsolataink további alakításában inkább már „a Ceau§escu utáni időszakra koncentráljunk".38 A dokumentum 1989. november 10-ről datálódik. A temesvári robbanásig még egy hónap volt hátra, a diktátor sorsának beteljesedéséig hat hét, mégse gondolnám, hogy Horn Gyula külügyminiszter látnok volt. Varsó, Budapest, Prága és Berlin folyamatban lévő történései közepette aligha kellett különösebb jóstehetség számot vetni a dominóeffektussal. Legfeljebb a Conducator változatlan hübrisze hihetett abban, hogy elkerülheti végzetét. Ha a menekülők egyedi sorsának sokfélesége nem is, a migrációs hullámok nagyságrendje, illetve intenzitásuk fáziseltérése időmérleg-diagramon megjeleníthető.

osztálytól regisztrációs okmányt. Müller Rolf - Takács Tibor: Szigorúan titkos '89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. L'Harmattan, Budapest, 2010. 154. old.

36 Az addig szinte fel sem merülő bolgár rendszerátigazítás előszeleként ugyanekkor, 1989. nyáriőszi hónapjaiban menekült több mint 300 ezer török (muszlim) Bulgáriából Törökországba. Stefano Bottom: i. m. 231. old.

37 Benkő Ferenc rendőr ezredes, a BM III/II. Csoportfőnökség vezetőjének 1989. november 14-i tájékoztató jelentése a RKP kongresszusáról. ÁBTL. 1.11.1. ÁBMHT. 45/K/15/1989.

38 ÁBTL. 1.11.1. ÁBMHT. 45-1022/1989. A külügyminiszter 00122/14/1989. sz. tájékoztatója a magyar -román viszonyról és annak kezeléséről.

107